Page 46 [46]
44 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA
élők aránya. Ezzel párhuzamosan emelkedett a megyeszékhelyeken és az egyéb
városokban élő tanulók aránya. Ez alapján a megkérdezett tanulók kétharmada
városi környezetben él. Ez az adat közelít az országos adathoz, mely szerint
a városi népesség aránya 7096 körüli (Központi Statisztikai Hivatal, 2023).
Az első generációs bevándorlók továbbra is elhanyagolható arányban élnek
Magyarországon, míg a második generációs bevándorlók aránya kissé nőtt,
mintegy 5%-ra. A második generációs bevándorlók többnyire a szomszédos
országokból érkeznek; a bevándorló szülők jó része Romániából jött, de egyre
több nem európai ország is megjelenik a szülők születési helyei közt. Ez alapján
a magyar serdülőket nemzetközi összehasonlításban nézve csak kis mértékben
érinti a bevándorlás. A 2017/2018-as nemzetközi HBSC-adatok szerint (Inch¬
ley et al., 2020) az ôsszes orszägban/régiéban a serdülôk 5%-a első generációs,
és 14906-a második generációs bevándorló, igaz, a nemzetek között nagymér¬
tékű különbségek tapasztalhatók.
A tanulók közel kétharmada mindkét szülőjével együtt él. Ez elmarad a HBSC
2017/2018-as nemzetközi eredményeitől (Inchley et al., 2020), mely alapján a ta¬
nulók háromnegyede él teljes családban. A családok mintegy negyedében hiányzik
az édesapa, és közel 590-ában hiányzik az édesanya. A családok körülbelül ötöde
egyszülős család, és legalább minden tizedik újrastrukturált család. Ezek az adatok
viszonylagos állandóságot mutatnak, hasonlóak a korábbi évek adataihoz (Németh
& Orkényi, 2019). Az életkor növekedésével az 5. évfolyamhoz képest a 11. évfo¬
lyamra több mint 1096-kal csökken a teljes családban élő tanulók aránya.
Az együtt élő testvérek száma változott a korábbi adatfelvételhez képest;
a családok ötödében nincs együtt élő testvére a tanulóknak, ez mintegy 7%-kal
több, mint négy évvel ezelőtt. Továbbra is a kétgyerekes családmodell a leg¬
gyakoribb - 4096 körüli -, de arányuk, hasonlóan a négy- vagy többgyermekes
családokéhoz, valamivel alacsonyabb, mint korábban.
Az egészséget nagymértékben befolyásoló társadalmi-gazdasági helyzet
megállapítása érdekében több tényezőt vizsgáltunk a tanulók családjaiban,
ilyen a szülők legmagasabb iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása és a csa¬
ládi anyagi jómódúsága.
Hasonlóan a korábbi évekhez, általános javulás látható mindkét szülő ese¬
tében a legmagasabb iskolai végzettség szintjében, mely főként a felsőfokú vég¬
zettséggel rendelkezők egyre növekvő arányának tudható be. Az anyák között
azonban többen vannak azok, akik legalább érettségivel rendelkeznek, bár
körükben némileg többen vannak a legalacsonyabb végzettségűek is.
Változás figyelhető meg a szülők gazdasági aktivitásában is. Mind az anyák,
mind az apak 2-3%-kal tobben rendelkeztek az adatfelvétel időpontjában állás¬
sal a négy évvel korábbi helyzethez képest. Ez a javuló tendencia több adatfel¬