OCR Output

34 = ISKOLASKORU GYERMEKEK EGESZSEGMAGATARTASA

. A felmérés időpontjában a fiatalokkal együtt élő édes- vagy nevelőapák
93%-a, mig az édes-vagy neveldanyak 87%-a dolgozott allasban.

» A családok általános anyagi helyzete folyamatos javuló tendenciát mutat
a 2010-es évek óta, azonban valamivel kevesebb mint harmaduk még
mindig a legkevésbé jómódú csoportba tartozik. Minden negyedik-ötö¬
dik családra jellemző a jómódúság magas foka.

BEVEZETÉS

A HBSC-kutatás fő célja, hogy minél részletesebb képet kapjunk a serdülőko¬
rúak egészségi állapota, egészségmegőrző és -kockázati viselkedésformáik és
az ezekre hatást gyakorló egyéni, valamint társas tényezők (család, iskola, kor¬
társak), valamint társas egyenlőtlenségek közötti összefüggésekről.

A kutatás több, a serdülőkor szempontjából fontos demográfiai mutatót
vizsgál. Az egyik legfontosabb mutató a nem, mivel a serdülők egészségi álla¬
pota, egészségmagatartása és jólléte terén egyértelműek a nemi különbségek
(Inchley et al., 2020). Ezek a gyermek- és serdülőkorban kialakuló vagy egyre
szélesedő nemi egyenlőtlenségek gyakran felnőttkorban is folyamatos egész¬
ségi problémákat okoznak (Viner et al., 2012). Az egészséggel és egészségma¬
gatartással kapcsolatos változások serdülőkorban gyakran rendkívül gyorsan
mennek végbe, ezért az életkor szerepének vizsgálata szintén kiemelt fontos¬
ságú (Inchley et al., 2020).

További tényezők, mint az iskolatípus, a lakóhely, a családszerkezet jellem¬
zői, a testvérek jelenléte, valamint a migráció vizsgálata segítséget nyújt a fia¬
talok környezeti és családi körülményeinek, társadalmi helyzetének és ezek
egészségi állapotra gyakorolt hatásainak a jobb megértéséhez.

A kedvezőtlen szocioökonómiai helyzet és az általános egészségi állapot
közötti összefüggést az elmúlt évtizedekben számos kutatás bizonyította (pl.
Due et al., 2009; Holstein et al., 2009; Pillas et al., 2014; Elgar et al., 2015;
Frasquilho et al., 2016; Bendtsen et al., 2018; Chzhen et al., 2018; Ramdhal et
al., 2018; Sigmund et al., 2018; Reiss et al., 2019; Dierckens et al., 2020; Zabors¬
kis et al., 2021). Ezért a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására a HBSC-kuta¬
tás különösen nagy hangsúlyt helyez. Ennek kiindulópontja a családok szocio¬
ökonómiai helyzetének a megállapítása, amelyhez a szülők legmagasabb
iskolai végzettségét, munkaerőpiaci aktvitását, valamint a családi anyagi jó¬
módúság mutatót használjuk.