Seite 301 [301]
a Kúria megtiltotta, hogy igét hirdessen, amit hónapokon át be is tartott, ám egy
látomásra hivatkozva újra megkezdte lángoló kritikákat tartalmazó szónoklatait a
Dómban. Ekkor kiátkozták, a pápai csapatok ostrommal vették be a San Marco¬
kolostort, Savonarolát pedig társaival együtt 1498-ban máglyán megégették.
Vagy: ,a szerencse forgandóságában olyan jól egyensúlyozott". Itt Lorenzo diplo¬
máciai zsenialitására céloz Poliziano. Valóban, Lorenzo a Firenzei Köztársaságot
ért legtöbb konfliktust katonai erő bevetése nélkül, pusztán tárgyalásokkal vagy
egyéb békés eszközökkel oldotta meg.
Piero de" Medici, gúnynevén: Piero il Fatuo (1472-1503), azaz Piero, a tökéletlen
(vagy szerencsétlen), lásd fentebb.
Giovanni de" Medici (1475—1521), a későbbi X. Leó pápa, tizennégy esztendősen
kapta meg a bíborosi kinevezést VIII. Ince pápától, amit azonban a pápa igyekezett
titokban tartani, Lorenzo viszont tudomására adta barátainak és ismerőseinek, így
aztán hamar köztudomásúvá vált a hír.
Azaz a pápai állam.
Giuliano (1479-1516) ekkor 13 éves volt.
Cosimo de’ Medici (1389-1464).
Nonis Aprilibus — az oxfordi kétnyelvű kiadásban az angol fordításban hibásan: ,On
April 13”. Poliziano: Lezters, 247.
Hora ferme diei tertia — azaz napfelkelte után úgy a harmadik órában, ez áprilisban
kb. kilenc órára esik. A mechanikus órák feltalálása előtt a nappali világosságban
töltött időszakot osztották fel 12 órára, ezért pl. a téli órák rövidebben voltak a
nyáriaknál. Április első fele azonban közelebb esik a tavaszi napéjegyenlőséghez
(március 21-hez), ekkor a nap Itáliában 12 6 és 44 6 között kel fel.
A Mediciek címerében szereplő labdacsokra utal, amelyeket kétféleképpen magya¬
ráznak: vagy az orvosságokat szimbolizálják, a család nevének (, orvosok") megfele¬
lően, vagy — ez a valószínűbb — a pénzérméket, az első jelentős ős, Giovanni di Bicci
(1360-1429), a Medici-bank alapítója tevékenységének megfelelően. Cosimo idején,
az Albizzi-összeesküvés ellen az utcára vonuló firenzei polgárok , Palle, palle!
(LLabdák, labdák!) kiáltásokkal követelték az elűzött Cosimo visszahívását a városba.
Az efféle rendkívüli időjárási jelenségeket az ókori görögök és rómaiak csodajelekként,
isteni figyelmeztetésként értelmezték, pl. Plutarchos is számos ilyen előjelet ír le a
Párhuzamos életrajzokban.
A Careggiben levő villájában.
A Mediciek sírjai a firenzei San Lorenzo bazilika régi és új sekrestyéjében (Sagrestia
Vecchia, Sagrestia Nuova), a Medici-kápolnában (Cappelle medicee) talalhatoak.
Firenze címerállata az oroszlán volt, ezért a két állat összecsapását a Medici-vezetés
híján a városban kitörő anarchia lehetőségeként is értelmezhették. Az oroszlánok
ketrece egyébként a Palazzo Vecchio mögötti utcában volt, amely ma is a Via dei
Leoni nevet viseli.
Pierleone Leoni vagy Pierleone da Spoleto (Spoleto, 1445 — Firenze, 1492. äprilis
9.), orvos, filozófus, asztrológus. Valószínűleg Rómában tanult, filozófiából és orvos¬
lásból doktorált, majd meghívást kapott a padovai egyetemre, ahol élete végéig or¬
voslást tanított. Lorenzo katedrát adott neki az általa újjászervezett pisai egyetemen
299