Page 294 [294]
OCR
Martialis: Epigrammaza, III, 5, 11-12. Itt szerénykedve magára céloz Poliziano. Levelezés Giovanni Lorenzivel Valószínűleg ragadványnév, nem ismerjük az ifjú kilétét. Lorenzi Poliziano közvetítésével egy évvel korábban kérte kölcsön Lorenzo di Pierfrancesco de" Medici Pausanias-kéziratát. Lásd Ceresa: Lorenzi. Levelezés Lucio Fosforóval Fazini ifjúkori jó barátja, toszkán származású humanista, aki szoros szálakkal kötődött a Mediciekhez, Rómában működött. Plinius: Naturalis historia, XXXV, 36, 85; lásd még Valerius Maximus: Factorum et dictorum memorabilium libri IX, VIII, 12, 3. A történet szerint Apellés, a görög festő így teremtett le egy vargát, aki előbb a festményén szereplő személy cipőjének, majd a lábának ábrázolását kritizálta. Fosforo, azaz Fazini arra utal, hogy püspöki hivatala miatt (főként a köznép szemében) nagyobb tekintéllyel bír. Ironikus megjegyzés azokkal a korábbi szerzőkkel szemben, akik jobban tették volna, ha írás helyett inkább a kódexek illusztrálásával foglalkoztak volna, vagy ékesebb tartalommal töltötték volna meg írásaikat. A viaszfestményekre utaló hasonlat pusztán a minta vagy erezet értelmetlenségére utal. Domizio Calderini (Verona, 1446 — Róma, 1478) Rómában működő humanista és tanár. Kommentárokat írt római költők, pl. Vergilius, Propertius, Iuvenalis, Martialis, Statius műveihez. Latinra fordította Pausanias Görögország leírásának első két könyvét. Matematikával is foglalkozott. Poliziano is tamadta a Miscellanedban 1475-6s Statius: Sy/vae-kiadásáért, amivel Calderini egykori tanítványai nem értettek egyet. Pestisben halt meg Rómában. Cicero: De oratore, I, 172. Crassus mondta, és Antoniusszal tett kivételt. Cicero: De senectute, 13 (ott Scipio mellett Maximus szerepel) és De officiis, I, 118. E , köztársaságpárti" kiszólást illetően lásd Leonardo Bruni: Historia Florentini populi, I, 38. Apollón a görögöknél jésisten, vo. a delphoi josdat; a szibillak szintén mitikus jósnők; Ammónt a görögök Zeusként tisztelték, és kyrénéi szentélyében jéslatokért fordultak hozzá. Az etruszk béljósok szolgálatait a rómaiak is igénybe vették. Ego sic sentio, sic censeo, sic iudico. Cicero stílusára emlékeztető felsorolás. Martialis: Epigrammata, XII, 8, 8-10, ahol a megszemélyesített Róma beszél Iraianusrél. A kéziratban ehelyett a következő áll: , Eam epistolam cum legerem, videbar me Hercle cum tuis illis Musis conversari.” — ,Amikor olvastam ezt a levelet, Istenemre, úgy tűnt, hogy múzsáiddal társalkodom." 292
