Page 190 [190]
nem az arcát festi be púderrel, hanem a papirost tintával. Ez pedig nem túl gya¬
kori, sőt nem kevésbé ritka és szokatlan dolog, mint ha a jég alól ibolya, a hó alól
rózsa vagy a dér alól liliom sarjadna.
2.S ha mär maga a pröbälkozäsod csodaszámba megy, mit mondhatnék a
tanulmányaidban elért jelentős eredmenyeidröl? Hibätlan, szellemes, kifino¬
mult, igazi latin leveleket irsz, Cassandra, amelyek bär egyfajta nöi bajtöl,
szűzi egyszerűségtől kimondhatatlanul kedvesek, mégis egyúttal csodálatos
tekintélyt és összhangot sugároznak. Beszédedet is olvastam, ez tudós, gazdag,
hangzatos, ragyogó, és jól tükrözi derűs természetedet! De hallottam, hogy
még a rögtönzésre való tehetséged sem hiányzik, aminek olykor a nagy szó¬
nokok is híján voltak. Sőt azt mondják rólad, a dialektikában megoldhatatlan
feladatokat állítasz fel, és olyanokat oldasz meg, amelyeket mások nem voltak
és soha nem is lesznek képesek megoldani. A filozófiában annyira járatos vagy,
hogy a feltett kérdéseket egyszerre tudod buzgón védelmezni és hevesen cá¬
folni, ,a harcban szűz létedre a férfiakat fárasztod erősen"? tudniillik úgy
vagy jelen a tudomány nagyszerű versenypályáján, hogy nemed nem áll útjá¬
ba bátorságodnak, bátorságod szerénységednek, szerénységed tehetségednek.
És bár a világon mindenki dicséretekkel illet, te mégis szerény maradsz, és az
általánosan rólad alkotott véleményt ugyanúgy földközelivé teszed, ahogyan
szemérmesen és tiszteletteljesen szűzi szemedet is a földre sütöd.
3. ,Ki von engem”*” tehát nyomban oda, ahol vagy, hogy ártatlanul tisz¬
ta arcodat szemlélhessem, hogy megjelenésedet, öltözetedet, mozgásodat
megcsodáljam, hogy a múzsáid által neked diktált és beléd csepegtetett
szavakat mintegy szomjazó fülemmel feligyam, s hogy végül sugallatodra és
ihlető jelenlétedtől egy csapásra tökéletesen kitanult költővé váljak,
Akkor a thrák Orpheus sem tudna legyőzni dalával,
Sem Linus, ámbár anyja amazt, ezt atyja segítse,
Orpheust Calliopéa, Linust pedig ékes Apollo.
4. Ezelőtt Giovanni Pico della Mirandolát szoktam csodálni, hisz nincs
más halandó, aki nála gyönyörűbb vagy véleményem szerint bármely tudo¬
mányban kiemelkedőbb lenne. Lám, most már téged is, Cassandra, rögtön
őutána, vagy talán épp vele egy sorban, tisztelni kezdtelek. Jelentős vállal¬
kozásaidat segítse a Jóisten, és amikor szüleid házát elhagyod, olyan támasz
és társ jusson neked osztályrészül, aki méltó erényeidhez, hogy veled szüle¬
tett tehetséged lángja, mely most egyszer szinte magától fellobbant, azután
oly sűrűn kapjon mind támogató fuvallatokat, mind tápláló melegséget, hogy
teljesen eloszlathasd korunk emberének szívéből és lelkéből az irodalomban
való tudatlanság és érdektelenség egész homályát és fagyát.
Élj boldogul!??
188