Oldal 96 [96]
erroribus I Plinius és mások orvosi tárgyú tévedései] című értekezését, amelyet
Polizianónak ajánlott. A szöveg 39 fejezetből áll, az első tartalmazza a Po¬
lizianónak írt levelét.
Műveiben és Plinius-kritikájában Leoniceno azt hangsúlyozza, hogy fel¬
tétlenül szükséges visszanyúlni az ókori görög forrásokhoz, és közvetlenül
tanulmányozni a legjelentősebb szerzők, Iheophrastos, Dioskuridés és főként
9) —
II.
Niccolo Leoniceno baratjanak, Angelo Polizianénak
1. Az ajándékba küldött Misce/laneád, amelyet a minap Battista Guarino adott
át a nevedben nekem, hatalmas örömmel töltött el. Mert jóllehet már rég
felhagytam az irodalomtudomány művelésével, mégis örülök, hogy a legmű¬
veltebb és a legbarátságosabb férfiak olykor alkalmat szolgáltatnak nekem,
hogy visszatérjek azokhoz a tanulmányokhoz, amelyek fiatal koromban a
legnagyobb gyönyörűséggel töltöttek el. Ambár az igazat megvallva, miután
végigolvastam művedet, úgy láttam, hogy nem idegen területeken vesztege¬
tem az időmet, hanem éppenséggel nagy haszonnal a sajátomon. Nemcsak
olyasmit találtam benne, ami főként az irodalomra s a költőket és szónokokat
illető ismeretekre vonatkozik, hanem egyes orvosok és filozófusok nézeteit is
olyan tudósan és ékesen fejtetted ki benne, és olyan jól megvilágítottad, aho¬
gyan más könyvekben nem olvashatjuk. Ez a tény nem kisebb reménnyel tölt
el, mint hogy egyszer az egész filozófia, amely barbárok között maga is el¬
barbárosodott, Angelo Poliziano erőfeszítései révén újra latinul kezd szólni."
2. Mint írod, zsenge korodtól fogva kiváló oktatóid voltak, akik alatt
magadba szívhattad mind Platón, mind Aristoteles tanitäsait. Most viszont,
ahogyan írásaidból értesültem, Pico társaságát élvezed, azét a hercegét, akit
nem lehet eleget dicsérni, s az ő tudásának utánzása révén hamarosan a tudás
csúcsára juthatsz, miként a szónoklattanban és a költészetben immár a leg¬
magasabb helyen állsz. Ha nem szeretném mindkettőtöket, és nem tartoznék
igen sokkal mindkettőtöknek, irigyelnélek benneteket azért a boldogságért,
hogy Itália legragyogóbb városában Lorenzo és fia, Piero de" Medici, korunk
kiváló erényű és tehetségű támogatói alatt jut részetekül háborítatlanul, a
legnagyobb nyugalomban filozofálni.
3. Bárcsak én lennék az, akit méltónak találtok, hogy harmadik társként
csatlakozzon hozzátok e jelentős vállalkozásokban!" Ha lehetőségem adód¬
na, hogy veletek éljek, veletek is szeretnék meghalni!" Hisz mi lehetne az
94