Battista Guarino (1435—1503) a nagyhírű humanista iskola alapítójának, a
veronai Guarinónak a fia, akitől annak halála után, 1460-ban vette át a fer¬
rarai iskola vezetését. Tizedik gyermekként születvén, ismereteit apjától és
idősebb testvéreitől szerezte, akiket az apa kora ifúkoruktól fogva bevont
a tanításba. Battista első hivatalos megjelenése 1452-ben történt, amikor
III. Frigyes császár kinevezte Borso d" Estét Modena és Reggio fejedelmének.
Közreműködött apja kötetében, amelyet a neves görög tudós, Manuél Chry¬
solóras tiszteletére állított össze, ebben egy, az apjának címezett episztolában
dicsérte a bizánci tudós humanista érdemeit. 1453-ban Battista tartotta a
ferrarai iskola tanévnyitó beszédét De septem artibus liberalibus in incobando
felici Ferrariensi Gymnasio [A hét szabad művészetről az áldott Ferrarai
Egyetem tanévnyitóján] címmel, amelyben idézetekkel és kifinomult érve¬
lésekkel tarkítva a filozófia és a tudomány felosztását tárgyalta, és taglalta
pedagógiai felhasználásuk lehetőségeit.
1455 és 1457 között a bolognai egyetemen tartott retorika- és poétika¬
előadásokat, amelyek elé írt nyitó előadása szintén fennmaradt, ennek meg¬
írásához levélben Poggio Bracciolinitól kérte kölcsön Aristotelés Probléma¬
táját és Donatus Vergilius-kommenzárját. 1456-ban Ottaviano Ubaldinitól,
az urbinói fejedelem, Federico da Montefeltro humanistájától kölcsönözte
annak Catullus-kódexét, hogy a sajátjával összevetve emendálja a szöveget.
Ez hosszú évek munkájának gyümölcseként később, 1521-ben Velencében
jelent meg nyomtatásban fia, Alessandro magyarázataival. 1458—59-ben le¬
fordította latinra Xenophón Agesilaosät, ezt Verona püspökenek, az idösebb
Ermolao Barbarönak ajänlotta.
E fordításnál azonban jóval jelentősebb élete főműve, a guintilianusi elő¬
képre is kitekintő De ordine docendi ac studendi [A tanítás és a tanulás rendje,
1459]. Ez az oktatásmódszertani kézikönyv részletesen bemutatja a veronai
Guarino iskolájában a humanista tudományok oktatásában és elsajátításában
alkalmazott módszereket. Ebből csak néhány elemet kiragadva, Battista
hangsúlyozza az oktató személyének fontosságát, akinek egyfajta apafigurát
kell megtestesítenie. Kiemeli a latin nyelvtan és az elegáns stílus elsajátítá¬
sában a memoriter szerepét, általában a stúdiumokban pedig az ismétlések
és az összegzések fontosságát. A görög nyelvben való elmélyedés Battista
Guarino szerint a latin nyelv alaposabb megértéséhez is hozzásegít. Megad¬
ja a tananyagok helyes sorrendjét, és arra buzdítja a tanulókat, hogy ne csak
saját maguknak tanuljanak, hanem rögtön adják is tovább ismereteiket, ezzel
közelebb jutva azok mélyebb megértéséhez. Az írásmű 1474 és 1514 között