Megkerülik rögvest a Genétésnél Zeus ormát,
és kanyarodva haladnak túl Tibarénia földjén.
Ott ha egy asszony szül, hát gyermeke apja
lesz aki nyög, majd ágynak esik, kendő feje búbján,
őt gondozza a nő, ellátja a férjét ennivalóval,
még gyerekágyas fürdőt is készít neki gyakran."
4. Apollónios értelmezői hozzáteszik, hogy Nymphodóros is ezt írta Ttot
vôopois [Népszokäsok] című művében." Azután a Genétéi hegyfokot a
Genétés folyóról nevezték el, amelynek partján a vendégszerető Zeus temp¬
loma áll, akit €évioc-nak hívnak. Apollónios ugyanabban a könyvben ugyan¬
azt írja:
Arrafelé laknak nyäjban gazdag fibarének,
túl vendégszerető Zeus ősi genétai ormán."
Ahol is a bárányok bőségéről nevezi őket rohúppnvec-nek, Valerius pe¬
dig innen elegánsan mondja a tavakat zöldellőnek — a legelőkről, úgy vélem.
A tibarénekrél Orpheus is emlitést tesz az Argonautikdban,'"* a chalybes nép
után, Strabón pedig a tizenkettedik könyvben zZibarnoknak mondja öket.!"
5. Amit pedig Eribótésról kérdeztél, ő Teleón fia volt, akiről így ír szintén
Apollónios:
Ment vele Eurytión, meg a bátor hős Eribótés,
ez Teleónnak, az Aktoridés Írosnak a sarja
(így: Teleónnak a sarja a jóhírű Eribótés,
Írosnak fia Eurytión), meg a harmadik: Oileus."?
6. Cimborádnak az ajánlólevelet a firenzei követhez gond nélkül meg
fogom szerezni Lorenzo de" Medicitől, aki nekem, ki az irodalomtudomány
kisebb képviselői közé tartozom, mindig a kedvemben jár, miért tagadna
meg tőled bármit is, aki e tudomány fejedelme vagy?
7. Élj boldogul, és ha van nálad az antikvitásból valami hozzád méltó,
kérlek, oszd meg velem, hű barátoddal! S üdvözöld Vasiniót a nevemben!
Firenze, 1488. április 28.