nekik idésebb Plinius Naturalis historidjarol, ezenkivil latin irodalmat, re¬
torikat és stilisztikat oktat sz4mukra Lorenzo fiaival közösen.”*
1490-ben állítja össze Panepistemon című bevezető előadását a következő,
1490-91-es kurzusához, amelyet Aristotelés Ezikájáról tartott. Ugyanebben a
tanévben Suetoniusról is előad." 1491 nyarán Lorenzo megbízásából kézirat¬
beszerző körútra indul Bolognán és Padován át Velencébe Pico della Mirando¬
la társaságában. 1491-ben Pico segítségét kéri a Lorenzo által javasolt, a Léte¬
zőről és az Egyről szóló filozófiai vitában, aminek gyümölcse Pico hasonló
című fennmaradt töredéke. Poliziano levelei tanúsága alapján is egyre inkább
az arisztotelészi filozófia kutatása felé fordul. 1492-ben adja ki Lamia című
nyitó előadását Aristotelés E/ső analitikáját tärgyalö, 1491-92-es kurzusähoz.”
Ugyanebben az évben elveszíti legfőbb támogatóját és barátját, Lorenzo de
Medicit, akinek vezető szerepét fia, Piero igyekszik átvenni Firenzében;
Poliziano minden erejével és tekintélyével támogatja (kevésbé rátermett) volt
tanítványát. 1493-ban Bartolomeo Scalával folytatott vitát. Utolsó tanítási évé¬
ben, 1493-94-ben is Aristotelésszel foglalkozott: a Második analitikát és a
Topikát adta elő, mellette pedig Ovidius E/égiáit. VIII. Károly francia király
hadjárata idején Piero de" Medici diplomáciai ügyetlensége miatt Firenze ne¬
héz helyzetbe került, Savonarola pedig az isteni büntetést látta és hirdette a
csapásban. Poliziano Pico della Mirandolához hasonlóan arzénmérgezésben
halt meg 1494-ben, szeptember 29-én; a jelenlegi feltételezések szerint éppen
Piero adta ki a parancsot megmérgezésükre. Mindketten a dominikánus San
Marco kolostor templomában nyugszanak, közös sírban.
26 Frazer-Imregh: Adalékok, 116.
27 Bevezető előadása ehhez: Praefatio in Suetonii expositionem, in Prae/ectiones 2, 159-173.
A kurzus datálásához lásd Zollino bevezetőjét: Introduzione, in Praelectiones 2, 133-157.
28 Poliziano: Lezters, passim.
3 Celenza (ed.): Angelo Polizianos Lamia.