Page 244 [244]
242 s A nagy háborútól a nagy válságig
őrizte, és eddig ő volt az egyetlen magyar pénzügyminiszter, aki jegybank¬
elnök lett, fordított eset viszont előfordult már. Imrédy érvelése elég sajátos,
hiszen nyilván tudta, hogy Popovics Sándor is volt pénzügyminiszter. 1906
és 1909 között Wekerle Sándor miniszterelnök nevében ténylegesen ő vezette
a minisztériumot, mielőtt az Osztrák-Magyar Bank kormányzója lett. 1918.
február 11-től október 31-ig pedig a harmadik Wekerle-kormány pénzügy¬
minisztere volt, ezt követően újra a központi bank élén állt."
Imrédy Rassay állítását is visszautasította, azt hangoztatva, hogy kizáró¬
lag a köz szolgálata vezette, semmilyen személyes szempont nem befolyásolta
a döntését." Gömbös ajánlatát először azért nem fogadta el, mert abban az
iránta érzett bizalom hiányát látta, úgy gondolta, hogy Gömbös el akarja tá¬
volítani a Pénzügyminisztérium éléről. Később a Bank of England erőteljes
sürgetésére, nyomására vállalkozott mégis a feladatra. A londoni központi
bank azért sürgette szerinte a vezetőváltást, mert új együttműködési poli¬
tikát akart kiépíteni Budapesttel, és ehhez szüksége volt a magyar jegybank
konszolidálására."
London és Budapest: mit árulnak el a levéltári források
az elnökváltásról
A két világháború közötti magyar pénztörténet kutatói igen szerencsés hely¬
zetben vannak; fennmaradt ugyanis egy forrás, amely kivételesen részlete¬
sen, mondhatnánk testközelből számol be mindarról, ami a Magyar Nemze¬
ti Bankban 1924-től 1938-ig történt. A pénzügyi stabilizáció következtében
népszövetségi megbízottak ellenőrizték Budapesten a kincstár és a jegybank
működését. A Magyar Nemzeti Bankba delegált brit megbízott" rendszere¬
sen küldött beszámolókat Londonba, a Bank of Englandnek a magyarországi
eseményekről. Leveleiben igen részletesen, gyakran ironikus stílusban, brit
nézőpontból írt személyekről, politikai és gazdasági fejleményekről. A Bank
of England archívumában fennmaradt iratokból jól rekonstruálható az el¬
nökváltás története is, legalább is az, ahogyan ezt Henry Bruce, az egykori
diplomata, Imrédy közeli barátja Londonba jelentette. Ezek és a hazai iratok
segítenek más nézőpontból is megvizsgálni a történteket.
Korányi 1935; Bölöny 1992: 80.
° — Imrédy Béla észrevételei a vádiratra, Sipos 1999: 169.
A tárgyalás hatodik napja, 1945. november 20. Sipos 1999: 340—341.
1924 és 1926 között Harry Siepmann, 1931 és 1938 között Henry Bruce volt a Magyar Nemzeti Bank¬
ban a külföldi tanácsadó. Mindketten baráti kapcsolatot építettek ki budapesti éveik alatt Imrédy¬
vel.