A kortársak azonban máshogy látták a történetet. Számos napló, memoár
emlékezik meg erről az epizódról. Az Imrédy 1938-as pálfordulását, II. vi¬
lágháború alatti hírhedt működését követően született visszaemlékezések¬
ben szinte egyöntetűen az elnökváltásban látták azt a szimbolikus pillanatot,
amikor először nyilvánult meg az addig széles körben elismert, komoly tehet¬
ségnek tartott Imrédy gonosz oldala, kiütköztek korábban eltitkolt ördögi tu¬
lajdonságai. Többen úgy rekonstruálták a történetet, hogy Imrédy volt az, aki
lemondatta Popovicsot, méltatlanul elárulta tiszteletre méltó, idős mesterét.
Fenyő Miksa 1944-ben, az ostrom alatt, rejtőzködve írt naplójegyzeteiben
Imrédyt mint mesterét hátba döfő tanítványt írta le: , Bélácska (így nevezte
Popovics Sándor a vitézt), aki már akkor azon törte a fejét, hogy döfhetné le ezt
a nagyszerű embert. Sikerrel művelte."
Kornfeld Móric 1948-ban a trianoni Magyarországról írott hosszú esszé¬
jében így írt: Imrédy , halálosan beteg elődjét, ezt az elit embert, oly kímélet¬
len módon távolította el állásából, melyet tárgyi szükségesség nem menthetett,
s mely először mutatott nyíltan gonosz jellemvonást Imrédyben”.*
Antal István, Gömbös sajtófőnöke az 1960-as években írt visszaemlékezé¬
seiben Imrédyt , háládatlan tanítványnak? nevezte, aki puszta hatalomvágy¬
ból mondatta le tanítómesterét: Popovics Sándort, , e valóban európai hírű és
tekintélyű nagy pénzügyi és valutaszakembert" valójában eltávolították a hi¬
vatalából, a Nemzeti Bank éléről: , a jó öreg Popovics Sándornak esze ágában
sem volt a Nemzeti Bank elnöki tisztségéről a maga jószántából lemondani.
[...] Igen, lemondott, mert az ő felfedezettje és tanítványa, Imrédy Béla egysze¬
rűen, kurtán lemondatta - lévén, hogy ő akarta átvenni Popovics örökét. Azt
beszélték akkor a Nemzeti Bank bennfentesei, hogy az öreg Popovics - önérze¬
tében vérig sértve Imrédy tapintatlan lemondási felszólítására - hátat fordított
háládatlan tanítványának. Imrédy ugyanis valahogy megérezte, hogy Gömbös
kormánya válságnak megy elébe, s még idejében ki akarta vonni személyét a
válság eshetőségéből. El akarta tenni magát jobb idôkre, amikor is »teljes fény¬
ben és dicsőségbenc ismét visszatérhet, s átveheti azt a posztot, amelyre magát
predesztinálva érezte: az ország vezetését, sőt ezen túlmenően: a nagy magyar
tömegek vezérségét is. (Lásd Magyar Élet Mozgalom a csodaszarvassall).”*
Antal István narratívájában Imrédy pártütő angyal volt: a korábban Beth¬
len István köréhez tartozó politikust, aki összeesküvést szított, és palotafor¬