Page 232 [232]
OCR
230 s A nagy háborútól a nagy válságig egymás után érkeztek az eleinte csak érdeklődő, majd később, ahogy közeledett a vállalt határidő vége, már egyre inkább sürgető és neheztelő levelek, a kérdésben mégsem történt előrelépés. 1934 szeptemberében Montagu Norman már nyíltan a nemtetszését fejezte ki Inrédynek Genfben a program elakadása miatt. Norman aggódott, hogy Bázelben rossz véleménnyel lesznek a magyarokról, és amit különösen el akart kerülni, Popovicsról, ha nem tartják be az ígéretüket." A novemberben Budapestre látogató Siepmann azonban azt tapasztalta, hogy a magyarok nem veszik a határidőt szó szerint, és szőrszálhasogatásnak tekintik az erre való állandó emlékeztetést. Imrédy ugyan tisztában volt a mulasztás várható negatív következményeivel, teendői között azonban a bankreform egyre hátrébb szorult." A kiváló pszichológiai érzékkel rendelkező jegybanki tanácsadó, Bruce felfigyelt arra, hogy más eszközökkel tud hatni Popovics Sándorra és máshogyan Imrédyre. Míg a Magyar Nemzeti Bank elnökét akkor tudta rávenni a cselekvésre, ha azt hajtogatta neki, hogy Montagu Norman mennyire a szívén viseli az adott kérdést, addig Imrédyt a túl erős külföldi sürgetés inkább leblokkolta, és makaccsá tette a külföldi szempontokkal szemben." Az egyéves határidő leteltekor, december 7-én Popovics Sándor a Nemzetközi Fizetések Bankjához intézett levelében kénytelen volt bevallani, hogy kudarcot vallottak. Bár gondosan tanulmányozták a bankok helyzetét, nem volt lehetséges 1934 folyamán megoldani mindazokat az összetett problémákat, amelyek a bankrendszer átszervezésével kapcsolatban felmerültek. A magyar jegybankelnök ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a problémát nem tévesztik szem elől, és az mind a Magyar Nemzeti Bank, mind pedig a Pénzügyminisztérium számára folyamatos mérlegelés tárgyát fogja képezni.100 A bankkonszolidäciös program az 1930-as évek második felében A bankkonszolidáció ügye a következő években sem haladt előre. A nemzetközi pénzügyi szervezetek képviselői továbbra is napirenden tartották a kérdést, ám előrelépést nem tudtak elérni. A Magyar Nemzeti Bank új elnökének megválasztott Imrédy Béla ugyan nem feledkezett meg a kérdésről, 9 BECA Adm 25/9 H. A. Siepmann levele Bruce-nak, 1934. februar 10.; G14/108 Siepmann levele Bruce-nak, 1934. aprilis 17.; BECA OV 33/15 Niemeyer beszamoldja az Imrédyvel folytatott megbeszelesr6l Genfben, 1934. szeptember 22. ® BECA G1/306 H. A. Siepmann, Report on Hungary, November 1934. 1934. december 3. 9 BECA OV33/15 Bruce levele Siepmann-nek, 1934. majus 5. 0 BECA OV 33/16 R. Sh. Wright, Hungary, 1935. majus 30.
