Oldal 214 [214]
212 s A nagy háborútól a nagy válságig
A Hitelbank likviditási nehézségeit nemcsak a rohamszerű, a május elejétől
augusztus végéig tartó időszakban tetőző betétkivonás (run) okozta. Még na¬
gyobb problémát jelentettek a kormány, az állami tulajdonban levő vállalatok
és a törvényhatóságok nagy tartozásai a bankkal szemben, amelyek még 1932
nyarán is 140 millió pengőre rúgtak (2. táblázat). Egyedül a MÁV 41 millió¬
val tartozott." A bank állammal szembeni követelései az 1931/32. évi állami
közigazgatási bevételeknek 17%-ât tették ki. A Hitelbank az általa nyújtott
hitelek 6190-át külföldön felvett, részben rövid lejáratú kölcsönökkel refinan¬
szírozta, ami a bank helyzetét különösen labilissá tette. A tekintélyes bécsi
gazdasági lap feltűnően jól informált budapesti tudósítója, G. U. szerint a kö¬
vetelések felhalmozódásának egyik oka az volt, hogy az iparvállalatok gyak¬
ran csak úgy juthattak állami megrendelésekhez, ha a bank a kincstár helyett
meghitelezte a szállítás értékét." Különösen ez volt a helyzet a szűk pénzügyi
keretek közé szorított hadügyi tárca megrendelései esetében. A Fegyvergyár
követelése közel 11 millió pengő volt, amelyből 9,1 milliót külföldi kölcsön
refinanszírozott. A Ganz-csoportnak 6 millió pengővel tartozott a költség¬
vetés és az állami vállalatok." A fizetésképtelenség szélén álló államháztartás
rövid lejáratú külföldi és belföldi kincstárjegy-kibocsátással próbált forrá¬
sokhoz jutni, hogy a bankok és az ipar követeléseit részben kiegyenlítve a
likviditási helyzetükön javíthasson. 1931. augusztus 14-én 5 millió fontster¬
lingről szóló kölcsönszerződést sikerült aláírni." Ez azonban csak átmeneti
enyhülést jelentett.
A korábbi évek megoldatlan problémái most még erőteljesebben jelent¬
keztek. A Hitelbank kinnlevőségei sok helyen évekre befagytak. Az 1931. ok¬
tóber végi intern mérleg adatai szerint a Hitelbank az érdekkörébe tartozó
vállalatoknak 157,7 millió pengőt kölcsönzött, ami a bank összes kihelyezé¬
senek 32,2%-ät jelentette (3. táblázat). A legnagyobb pénzügyi veszteséget két
vállalkozás tartozásai okozták: a Ganz és Társa Részvénytársaság 23,7 milli¬
oval, a Hofherr-Schrantz Rt. 9,7 millióval tartozott még a "30-as évek köze¬
pén is. A Ganz az elmaradt állami megrendelések, a mezőgazdasági gépeket
gyártó Hofherr-Schrantz pedig a gazdavédelmi intézkedések" miatt küzdött
” A Scitovszky Tibor vezérigazgató által Korányi Frigyes pénzügyminiszternek átadott feljegyzés sze¬
rint a 139,3 millié pengôs összeg nem tartalmazta a Hitelbank további 29 milliós követelését. MNL
OL K 269 Pénzügyminisztérium Általános Iratok, 347. csomó, 370. tétel; AT-OeStA/AdR AAng
OVB 1Rep Budapest Kt. 1. Calice budapesti osztrak kévet levele, Z1. 30/Pol. 1931. julius 15.
5 BECA OV 33/6 William Goode levele Bindschedlernek (Credit Suisse, Ziirich), 1931. június 10; G. U.
Budapest, Ungarische Allgemeine Creditbank. Der österreichische Volkswirt, (23.) 41. 1931. julius 11.
39 MNL OL K 269 347. csomó, 370. tétel
10 BECA OV 33/6 William Goode levele Bindschedlernek, 1931. jünius 10.
n Az eladósodott és az agrárválság által sújtott gazdák védelmére a kormány 1932-ben megtiltotta a
végrehajtásokat, és csökkentette a mezőgazdasági kölcsönök kamatterhét, 1933-ban bevezették a vé¬
dett birtok intézményét.