Page 208 [208]
206 s A nagy háborútól a nagy válságig
, Az ipari vállalkozásokhoz szükséges tőke biztosítása, mely a hazai nyers¬
anyagok, elsősorban a mezőgazdasági termékek belföldi feldolgozásának és az
iparcikkek behozatalától való függetlenítésnek kettős célját szolgálta, a bank¬
nak alapítása óta legnagyobb gonddal ápolt üzletágai közé tartozott. [...)]
A Hitelbank a dekonjunktúra éveiben vállalati konszernjének jelentős részben
veszteséges üzemeit szinte teljes egészükben fenntartotta, és minden lehetőt
megtett, hogy hitelszükségletüket kielégítse."
Konszolidációs elképzelések az 1920-as években
A Hitelbank igazgatósága, elsősorban Kornfeld Pál és Scitovszky Tibor már
1927-től tárgyalásokat folytattak a bank külföldi részvénytulajdonosaival
arról, hogyan lehetne a mobilitást helyreállítani. Kornfeld Pál 1927 novem¬
berében három alternatívát vázolt fel a bécsi részvényeseknek: 1. alaptőke¬
emelés; 2. az értékpapírtárcában levő részvények egy részének értékesítése,
illetve egyes német bankok gyakorlatát követve: 3. bankkötvények kibocsá¬
tása révén látta a likviditási pozíciókat javíthatónak." A helyzet súlyosságát
jelzi, hogy a bank tulajdonosai nem érték be a javasolt módszerekkel, úgy
gondolták, ennél jóval radikálisabb megoldásra, egy tőkeerős magyar nagy¬
bankkal való egyesülésre van szükség. Scitovszky Tibor, a MÁH vezérigaz¬
gatója már ezt megelőzően megbeszéléseket folytatott Weiss Fülöppel, a Pesti
Magyar Kereskedelmi Bank elnökével a két nagybank esetleges fúziójáról.
Bár 1927 júliusában a megbeszéléseket megszakították, a tárgyalások hama¬
rosan folytatódtak. Weiss Fülöp osztrák és magyar közvetítők révén sürgette
a tárgyalások újrafelvételét, 1928 tavaszán pedig a MÁH francia részvénye¬
seit tájékoztatta tárgyalási szándékáról, illetve ismertette a fúzióval kapcso¬
latos elképzeléseit. Weiss Fülöp a két bank fontosabb mérlegtételeinek össze¬
vetése alapján világossá tette, hogy bankja sokkal tőkeerősebb és likvidebb,
pénzügyi helyzete jóval stabilabb, mint a Hitelbanké. A PMKB - szűkebbre
szabott tevékenységi körének és óvatosabb iparfinanszírozási politikájának
köszönhetően" - jóval kisebb károkat szenvedett 1920 után, így több likvid
tartalékkal rendelkezett a "20-as évek végén. A PMKB értékpapírtárcájának
hozama is magasabb volt, mint a Hitelbanké, Weiss Fülöp szerint a MÁH
értékpapírjainak hozama legfeljebb 796 volt, szemben a Kereskedelmi Bank
5 A Magyar Általános Hitelbank 1942. évi üzleti jelentése, 20—21. Tallós 1991a.
» MNL OL Z 51 26. csom6, 283. tétel. Kornfeld Pál levele báró Harkányi Jánoshoz, 1927. november 14;
Tervezet a Hitelbank teljes mobilitásának helyreállításáról, 1927. november 12. 24-28.
A magyarországi pénzintézetek, illetve a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank iparfinanszírozási gya¬
korlatáról lásd: Tomka 1999a. A bank-ipar-kapcsolatról még: Eigner 1997; Kövér 2002a; Kövér
2002b; Pogany 1997; Tomka 1997.
20