Page 207 [207]
Bankválság és bankkonszolidáció s 205
években folyósított kölcsönök (hadikölcsönök, állami járadékok, kincstári
váltók, pénztárjegyek stb.) következtében a bank - a saját számításai sze¬
rint - 181 millió aranykorona (210 millió pengő) veszteséget szenvedett el,
amiért semmilyen kárpótlást nem kapott. A háború után a Szlovák Általá¬
nos Hitelbank, valamint a bank pozsonyi és kassai fiókjainak felszámolása a
bank likvid pénzeszközeit 183,5 millió cseh koronával (nagyjából 31,2 millió
pengővel) csökkentette." A pénzügyi stabilizáció után pedig a bank további
32,5 millió pengő veszteséget szenvedett el az állammal és állami üzemekkel
kapcsolatos hitelei és egyéb üzletei miatt."
Még nagyobb problémát jelentett, hogy a bank nem építette le kiterjedt
ipari konszernjét a háború után." A bank adósai között sok olyan vállalat volt
— példaul a nagymalmok vagy a gépgyarak -, amely atrianoni Magyarorszä¬
gon súlyos gazdasági nehézségekkel küszködött, belső és külföldi piacai jó
részét elveszítette, így termelési kapacitásai túlméretezettnek bizonyultak, a
termelési költségei megnövekedtek, és működése veszteségessé vált. A MÁH
ezeket a cégeket továbbra is finanszírozta, ráadásul gyakran rövid lejáratú
külföldi hitelek felvételével pótolta a bank a hiányzó saját forrásokat, a magas
hazai kamatlábak miatt. A Hitelbank külföldi eladósodásának mértéke már
1929-ben szóbeszéd tárgya volt." Az erősen eladósodott pénzintézet hitelezői
állományában a külföldi valutában fennálló kölcsönök aránya meghaladta az
50%-ot, ami jelentős valutaárfolyam-kockázattal is párosult."
A bank pénzügyi pozícióit tovább rontotta, hogy az évtized végén a romló
tőzsdei árfolyamok miatt a bank értékpapírtárcájában elrejtett latens tartalé¬
kok értéke erősen csökkent." A Hitelbank vezetői utólag főként azzal magya¬
rázták a bank helyzetének megroppanását, hogy vállalatfinanszírozási gya¬
korlatukkal az önellátásra törekvő kormányzat iparfejlesztési elképzeléseit
támogatták. , A bank a háború után kiterjedt ipari konszernjét nem építette le,
hanem a kormány iparfejlesztési politikájának szolgálatába állította. Nem le¬
het megvonni tőlük pénzszükségletük biztosítását, mert ez nagy értékek pusz¬
tulásával, 36 ezer munkavállaló munkahelyének kockáztatásával járna."
un MNLOLZ 51 33. csomó, 470 tétel. Feljegyzés, 1936. október 1.
2 MNLOLZ 51 33. csomó, 470. tétel. Feljegyzés, 1935. szeptember, 131—134.
3 MNLOLZ 51 33. csomó, 470 tétel. Feljegyzés, 1936. október 1.
“ A Magyar Általános Hitelbank külföldi eladósodásának mértéke már most is kellemetlen kritika
tárgyát képezi." MNL OL Z 51 23. csomó, 261. tétel. Feljegyzésa MÁH - Magyar Általános Takarék¬
pénztár fúziójáról, 1929. május 27.
5 MNLOLZ 24. csomó, 273 tétel. Bemerkungen zu einer Fusion zwischen der Ungarischen Allgemei¬
nen Creditbank und der Ungarischen Escompte- und Wechslerbank, Budapest, den 15. Márz 1928.
MNL OL Z 51 23. csomó, 261 tétel. Feljegyzés, a MÁH - Magyar Általános Takarékpénztár fúziójá¬
ról, 1929. május 27.
7 MNLOLZ 51 33. csomó, 470. tétel. Feljegyzés, 1936. október 1.