Page 170 [170]
OCR
168 e A nagy háborútól a nagy válságig műen aktív költségvetési politikát folytató országok hamarabb lábaltak ki a krízisből, mint a konzervatív pénzügyi politikát folytatók; a nagyobb összegű kormányzati kiadások hatására ezek az országok gyorsabban érték el újra a válság előtt kibocsátásuk értékét. Bár az Egyesült Államok azon országok között volt, amelyek elsőként alkalmazták a költségvetési expanziót, a pénzügyi politika alkalmazása nem volt eléggé következetes; a bizonytalanság mérsékelte a költségvetési ösztönzést, a kormányzati kiadások ingadozása a gazdasági talpra állás elhúzódásához vezetett, és csökkentette az egy főre jutó GDP nagyságát." Kilábalás a gazdasági válságból Németországban A világgazdasági válság második legnagyobb vesztese Németország volt. Az I. világháború utáni időszak jelentős részében a német államháztartás deficites volt, és akormányzatnak komoly gondot okozott a hiány fedezése. A válság időszaka alatt a problémák még fokozódtak. A hiányt részben a munkanélküli-segély bevezetése idézte elő: az 1927. évi törvény 390-os járulékot írt elő, amit a munkavállalók és a munkaadók közösen fizettek be. A segély megalkotásakor abból indultak ki, hogy a munkanélküliek száma nem fogja meghaladni az évi 800 ezer főt, s arra az esetre, ha telenként mégis magasabb lenne a megélhetés nélkül maradtak száma, egy kisebb kiegészítő pénzalapot hoztak létre, maximum további 600 ezer főre számítva. A munkanélküliség azonban drámaian emelkedni kezdett, már 1927-1928 telén meghaladta a 2 millió főt, a következő télen pedig több mint 3 millióan kerestek munkát. A segélyek kifizetéséhez szükséges forrásokat a bevételek csökkenésével küszködő kormányzatnak kellett előteremtenie.? A költségvetési egyensúly megteremtése érdekében 1928-tól számos megszorító kormányintézkedést hoztak. Az 1930-ban megalakult Brüning-kormány is folytatta elődje restriktív politikáját. A bevételek növelése érdekében egy sor új adót vezettek be (jövedelmi adókra kivetett pótadók, közvetett adók). Ezzel egyidejűleg csökkentették a kiadásokat is: 2590-kal redukálták a munkanélküli-segélyek összegét, és megemelték a járulékokat. 1930 decemberétől 2096-kal csökkentették az állami és önkormányzati alkalmazottak fizetését. A költségvetési kiadások legnagyobb visszafogására 1931-1932-ben került sor. Csökkentették a tartományoknak és az önkormányzatoknak átutalt transzferek összegét is, így ezek a helyi adók növelésére kényszerültek. 28 — Reinhart-Reinhart 2009. 29 James 1985: 101-102.
