Page 134 [134]
OCR
132 s A nagy háborútól a nagy válságig lás, a fizetések és a nyugdíjak magas aránya a költségvetési kiadásokban, a költségvetés összeállításának problémái, valamint a külföldi hitelfelvételek nem kontrollált volta emelhető ki. Egyetértettek a jelentés azon ajánlásával is, hogy az MNB nyújthasson kölcsönöket a kormánynak, és korlátozzák a Futura tevékenységét." A bankárok célja voltaképpen az volt, hogy az új kölcsönről folytatott tárgyalások megkezdését megelőzően megtudakolják Bethlen álláspontját a felsorolt kérdésekről, illetve azt, hogy milyen intézkedéseket tervez a költségvetési egyensúly helyreállítására. A levélben nyomatékosan leszögezték, hogy nem fordulhat ismét elő a kölcsön inkorrekt felhasználása. Fontos, hogy megbízhassanak a hitelezők a magyar kormány szavahihetőségében, és abban, hogy mindent elkövet az államháztartási egyensúly érdekében, amikor a hosszú lejáratú hitel kibocsátására kerül a sor. Ugyanakkor azt is közölték, hogy a jelentés alapján megerősödött a bizalmuk Magyarországban." A londoni bankároknak szánt választ hosszas előkészületek után küldték el a Sándor-palotából. A levél tervezetét Wekerle Sándor és pénzügyminisztériumi munkatársai fogalmazták meg," de látta és javította Popovics Sándor és Scitovszky Tibor is, végül Bethlen is változtatott a szövegen némileg." Londonban Gunston így kommentálta a magyar miniszterelnök válaszát a Baselben levő Siepmann-nek írt levelében: ,, Most érkezett meg Bethlen levele. [...] Bár kész mindent megtenni a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében, de nem hajlandó kapásból megfogadni a jelentés minden ajánlását." Bethlen István levelében ígéretet tett arra, hogy a kormány törekedni fog az államháztartás egyensúlyának helyreállítására, a kiadások csökkentésére, a 3 milliós kölcsön problémájának orvoslására, ugyanakkor az adott gazdasági és politikai helyzetre hivatkozva több ajánlást megvalósíthatatlannak ítélt (igy pl. a külônalapok betagoläsät a kôltségvetésbe). Idészerütlennek nevezte a kincstär részére folyésitandé jegybanki hitelek engedélyezését, a lakossäg erős inflációs félelmei miatt. Sürgette viszont az új kölcsön kibocsátását." # BECA OV 33/79 Az N. M. Rothschild bankhäz levele a magyar miniszterelnökhöz, 1931. április 22. A levelet magyar fordításban közli: N. M. Rothschild levele Bethlen István grófhoz a magyar kormány által kért kölcsön ügyében folytatott vizsgálat eredményéről. London, 1931. április 22. In: Szinai-Szücs 1972: 432-435. * BECA OV 33/79 Az N. M. Rothschild bankhäz levele a magyar miniszterelnökhöz, 1931. äprilis 22. # A pénziigyminiszter valasztervezete az N. M. Rothschild & Sons céghez a magyar allamgazdasagot illető észrevételeire, 1931. máj. 4. In: Szinai-Sztics 1972: 436-441. 44 Wekerle Sándor pénzügyminiszter levele Bethlen István grófhoz a Rothschild-bankházhoz intézett válaszlevél szövegének módosításáról és elküldéséről. In: Szinai-Szűcs 1972: 441. 5 BECA OV 33/79 1798 C. A. Gunston levele H. A. Siepmannhez, 1931. május 18. 4° BECA OV 33/79 Magyarorszäg miniszterelnökenek levele az N. M. Rothschild bankhazhoz, 1931. mäjus 9.
