Oldal 133 [133]
A Jacobsson-jelentés, avagy a fuldokló úszóleckéje e 131
A jelentés a magyar államháztartás legfontosabb problémáját a magas szemé¬
lyi kiadásokban és nyugdíjakban látta, amelyek a költségvetési kiadásoknak
szokatlanul nagy részét, 50—5590-át tették ki Magyarországon (2. táblázat).
Az állami adminisztráció a rekonstrukciós időszakban végrehajtott létszám¬
csökkentés dacára is túlméretezett maradt. Bár Bethlen takarékossági prog¬
ramjában a következő hat évben 1096-kal, 5500 fővel tervezte csökkenteni a
közalkalmazottak létszámát (a hadsereget és a rendőrséget nem érintette a
leépítés), valójában nem tényleges elbocsátásokra gondolt, hanem a nyugdí¬
jazásnál felszabaduló helyeket nem akarták betölteni. A nyugdíjakkal kap¬
csolatos kiadások is rendkívül magasak voltak, mivel a menekült állami al¬
kalmazottaknak is fizették a nyugdíjukat, ami rendkívül nagy terhet jelentett
a költségvetésnek. Jacobsson kifogásolta, hogy 35-40 évi szolgálat után teljes
utolsó évi fizetésüknek megfelelő összeget kapták a magyar állami alkalma¬
zottak nyugdíjként, és nem 55-6090-ot, mint más országokban, miközben
nem fizettek a nyugdíjalapba sem. Jacobsson a fizetések csökkentését javasol¬
ta arra az esetre, ha tovább romlana a gazdasági helyzet."
A jelentés kételyeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a kor¬
mány képes lesz-e a kiadások tervezett csökkentését megvalósítani, mivel
korábban sem tartotta magát a megszavazott költségvetéshez, és 1929/30¬
ban is jelentős túllépés történt a kiadásoknál. A jelentés szerzői hangot ad¬
tak meggyőződésüknek, hogy , a vezető személyiségek eltökéltek a szükséges
ellenőrzés gyakorlására".
Jacobsson és Gunston változtatásokat javasolt a költségvetés és a havi
pénzügyminisztériumi jelentések összeállításában: legyenek az adatok pon¬
tosabbak és részletesebbek, tartalmazzák a különalapok (vagyonváltság- és
boletta-alap) gazdálkodását, és a hiteleket is. A naprakész, részletes adatsorok
publikálásával Magyarország növelhetné megbízhatóságát a külföldi hitele¬
zők szemében. Javasolták azt is, hogy változtassanak az MNB alapszabályán
is, tegyék lehetővé, hogy szükség esetén hitelt nyújthasson a költségvetésnek,
kincstárjegyeket számítolhasson le (Popovics Sándor, az MNB elnöke ezt
erősen ellenezte).
A jelentést a londoni Rothschild bankház küldte el Budapestre egy levél
kíséretében, amelyben felsorolták a vizsgálat legfontosabb megállapításait.
Megköszönték, hogy Magyarországon segítették a munkájukat, és minden
adatot rendelkezésre bocsátottak, ami nagyban hozzájárult a Magyarország
iráni bizalom megszilárdításához. A magyar állampénzügyi helyzet legsúlyo¬
sabb problémáit tíz pontban foglalták össze, amelyek közül a 3 millió fontos
kölcsön szerződést sértő felhasználása, a költségvetési deficit, a köztestületek
hiteleire nyújtott túlzott mértékű (212 millió pengős) állami kezességválla¬
4° MNL OL K 256 Filmtár, 5342. doboz, 153/res. eln. szám 1931. Jelentés, 55-58.