Seite 119 [119]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 117
ugyanakkor nem tette feleslegessé a magyar államháztartás és a pénzügyi vi¬
szonyok rendbetételére való törekvést sem. Kállay célja az adórendszer átala¬
kítása volt, növelni akarta a bevételeket azokból az adónemekből, amelyek az
infláció üteménél lassabban emelkedtek. 1922-ben újjászervezte, és jelentősen
megemelte az egyenes adókat, a korábbinál egyszerűbb és könnyebben átte¬
kinthető adórendszert kívánt életbe léptetni. Az inflációban elértéktelenedő
adótételek valorizációját szolgálta az 1922. évi XXI. törvény, amely a föld¬
adónak búzaértékben történő kivetését rendelte el 1922. július 1-től kezdve,
háromévi időtartamra (1925. június 30-ig). A földadó minden koronája 5 kg
búzával lett egyenértékű, az adót készpénzben kellett megfizetni a búzának
az Országos Pénzügyi Tanács által negyedévenként megállapított ára szerint.
1923. január 1-jén lépett életbe a házbéradóról és fényűzési lakásadóról szó¬
ló 1922. évi XXII. törvény, amely az ország egész területére kiterjesztette az
általános házbéradót, korlátozta az adómentességek körét, és az adókulcsok
nagyságát 15, 20, illetve 2490-ban szabta meg. Fényűzési lakásadót azokra a
lakásokra lehetett kivetni, amelyek az átlagosnál több szobával rendelkez¬
tek, vagy nagy kényelemmel és fényűzéssel voltak berendezve. A fényűzési
lakásadó összege a lakószobák számának aränyäban a berösszeg 20-60%-a
lehetett. Kállay hozzáfogott a túlméretezett államapparátus lefaragásához is,
amelyről az 1922. évi I. és VI. törvények rendelkeztek."?
Az adóreform hatására az állam rendes bevételei változatlan áron számít¬
va is majdnem megkétszereződtek, az 1921/22. évi 238 millió aranykoroná¬
ról 1924 nyarára 461 millió aranykoronára emelkedtek. Az államháztartás
hiányát azonban nem sikerült megszüntetni, 1924 júniusában meghaladta
az 391 millió aranykoronát, amely változatlan áron számítva ugyan alacso¬
nyabb volt az előző évinél, de így is jelentős terhet jelentett (8. táblázat).
Kállay Tibor bukása
A Kállayval szemben már korábban is meglevő elégedetlenség 1924 február¬
jában robbanáshoz vezetett a kormánypártban és az ellenzékben egyaránt."
Február közepén felgyorsult a korona árfolyamának zuhanása a külföldi
pénzpiacokon, aminek hatására pánikszerűen menekülni kezdtek a koroná¬
tól belföldön is. Tőzsdeválság alakult ki Budapesten, pánikszerű folyamatok
játszódtak le a pénzpiacon. Az élelmiszerárak februárról marciusra 56%-kal
nőttek, és a korona elveszítette értékének 8999-át Zürichben (5., 6. táblázat).
32 AM. kir. Kormány 1919—1922. évi működéséről, 51—52.; Romsics 1991: 152.
33 If. Leopold Lajos: Kállay Tibor. Budapesti Hírlap, 1924. február 21. 1—2.