Page 114 [114]
112 e A nagy háborútól a nagy válságig
A pénzügyi stabilizáció előkészítése
Hegedüs bukása után a Bethlen-kormánynak továbbra is első számú célja
maradt a drágulási folyamat leküzdése, az államháztartás rendbetétele, de
immár új módon próbálta ezt megvalósítani. Korányi és Hegedüs stabili¬
zációs programja alapvetően a belső erőforrásokra alapozva akarta elérni a
pénzügyi stabilizációt, az adók emelésével, a megtakarítások, vagyonok egy
részének elvonásával akartak forrásokat biztosítani a kiadásokra, és pénz¬
ügyi megszorításokkal kívánták csökkenteni az államháztartás nagyságát.
A jóvátételi kérdés rendezetlensége, az ország bizonytalan külpolitikai hely¬
zete, leromlott gazdasága miatt nem tartották lehetségesnek kölcsön felvé¬
telét a nemzetközi pénzpiacokon. Külföldi befektetőkkel csak az új, önálló
jegybank létrehozásánál számoltak. Hegedüs bemutatkozó beszédében ki
is emelte, hogy nem tervez külföldi kölcsönre alapozott szanálást: ,, Miután
azonban én magam akarok segíteni magamon, és nem a külföld által, csupán
azt állapítom meg, hogy a múlt héten még egyáltalán nem kaptunk volna kül¬
földi kölcsönt, és hogy a jövő héten kapunk-e, azt már nem is kérdezem, mert
az első bankszabály az, hogy a kölcsönadónak kell a kölcsönvevő után mennie,
nem pedig ennek a kölcsönadó után szaladnia.”'”
A Korányi- és a Hegedüs-terv egyik gyengéje az volt, hogy egyik sem volt
képes huzamosabb ideig biztosítani saját politikai támogatottságát. Az inf¬
lációt lezáró stabilizáció terheinek társadalmon belüli megosztásáról egyik
pénzügyminiszter sem tudott konszenzusra jutni a gazdaság és a politika
meghatározó csoportjaival. A költségvetési egyensúly minden bizonnyal a
belföldi megtakarítások felhasználásával is megvalósítható lett volna, az ez¬
zel járó jelentős pénzügyi terheket azonban egyértelműen elutasították a po¬
litikai szempontból fontos csoportok.
Bethlen István 1921 őszén szakított a korábbi, belső forrásokra támaszko¬
dó stabilizáció koncepciójával, és egy nagyobb külföldi kölcsön felvételével
akarta egyensúlyba hozni a költségvetést, megállítani a korona gyorsuló elér¬
téktelenedését. Az elképzelés nemzetközi fórumokon is megfogalmazódott;
az 1920-as brüsszeli és az 1922 tavaszán ülésező genovai konferencia szakér¬
tői egyaránt külföldi kölcsön segítségével javasolták konszolidálni a súlyos
pénzügyi helyzetben levő országok gazdaságát." A magyar bankárok már
1920 őszétől elkezdték szondázni a fontosabb külföldi pénzpiacokat annak
érdekében, hogy kiderítsék, van-e kilátás kölcsön felvételére, de minden eset¬
ben elutasításban részesültek: az indok főként a jóvátételi kérdés tisztázat¬
17 NN 1920-1922 VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 268.
108 Péteri 1993: 505., 566—567. 1. és 2. j.