Page 105 [105]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 103
Hegedüs Loránt már a parlamenti bemutatkozásakor is pénzügyi dik¬
tátornak nevezte magát," és szigorú takarékossági politikát hirdetett: , az
állami kiadásoknak pontosan kimért s át nem hágható, könnyen ellenőriz¬
hető korlátok közé szorítása pénzügyi politikánk egyik legfőbb postulátumát
s a pénzügyi konsolidációnak alapvetését kell, hogy képezze", és hangsúlyozta
azt a szándékát, hogy , megcsonkított államunk személyi berendezkedését jó¬
zan mértékre szorítsa le"." Csökkenteni kívánta a miniszterek és államtitká¬
rok számát, a miniszterek nem utazhattak külföldre, és szándékában állt a
külügy kiadásainak drasztikus megnyirbálása is. Első nemzetgyűlési beszé¬
dében nagyzási hóborttal vádolta meg a Külügyminisztériumot, és kijelentet¬
te, hogy inkább kerékbe töreti magát, de a felesleges diplomáciai képviseletek
horribilis költségeit nem fizeti ki. Nem vall kifejezett taktikai érzékre, hogy
mindezt már a kinevezésekor nyilvánosságra is hozta." Értékesíteni akarta
az államapparátus személygépkocsiparkját, az állami főhivatalnokok számá¬
ra csak bérkocsi használatát engedélyezte. A hadsereget is sikerült magára
haragítania; jelentős mértékben csökkentette a katonai költségvetést: ,én a
trianoni béke alapján állok. Ennélfogva, míg én itt vagyok, egy krajcárt sem
fogok semmiféle kalandos vállalkozáshoz adni"" - jelentette ki, utalva a kor
különféle titkos katonai együttműködési terveire. Növelte viszont a belügyi,
a népjóléti és a kulturális tárca rendelkezésére álló kereteket. A költségvetési
kiadások csökkentése érdekében egységesíteni és redukálni akarta az összes
magyar államadóssági papír kamatlábát, mivel a háború előtt és alatt felvett
államkölcsönök adósságszolgálata elviselhetetlen teher volt a magyar költ¬
ségvetésnek.”
Az állami gazdálkodásban mutatkozó deficit megszüntetése végett új be¬
vételfajtákat keresett, mint például a hadirokkantak segélyezésére szánt ha¬
diváltság, vagy az olyan új adók, mint a 290-os általános forgalmi adó, a gyu¬
faadó, a bortermelési és a vadászati adó. A bevételek között kiemelt szerep
jutott a vagyonváltságoknak. Elvetette az egyszeri nagy vagyonadó bevezeté¬
sét, mivel a rossz külföldi példák alapján nem tartotta kivitelezhetőnek, és az
előző kormányok ezzel való fenyegetőzése csak folyamatos tőkemenekülést
75. , Ezért elmentem Magyarország főméltóságú kormányzójához és azt mondtam: igenis, én vállalko¬
zom rá; de kívánságom az, hogy mindent legyen szabad redukálnom; kérésem az, midőn ministertár¬
saim megtiszteltek avval, hogy idehívnak, hogy elfogadom ezt, de akkor egy évig én vagyok a pénzügyi
diktátor, aki azt teszem, amit jónak látok és a kezemben van a kulcs (Élénk helyeslés.) és mindenki
tudja meg, hogy minden garas oda fog menni, ahová azt az én becsületes és fukar kezem juttatja? NN
1920—1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 264.
75 A magyar állam költségvetése az 1921/22. számadási évre. 8.
7 NN 1920-1922. VII. k. 139. tilés, Hegediis Lorant beszéde. 1920. december 20. 265.; Egyhangu biza¬
lom Hegedüs Lorántnak. Pesti Napló, 1920. december 21. 1.
78 "NN 1920—1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 265.
77 NN 1920-1922. VII. k. 139. ülés, Hegedüs Loránt beszéde. 1920. december 20. 265.