Oldal 95 [95]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 93
volna, végül április 11-ig meg kellett hosszabbítani a határidőt a felmerült
technikai nehézségek miatt. Nem bélyegezték felül az 1 és 2 koronás címle¬
teket, a postatakarékpénztári jegyeket (5, 10, 20 koronás címletek) és a már
korábban megjelölt és leértékelt tanácsköztársasági 25 és 200 koronásokat.
Ennek oka az volt, hogy e címletek nélkül megbénult volna a pénzforgalom."
A kormány az akciót az áremelkedés megfékezésére, egyben saját pénz¬
szükségletének kielégítésére akarta felhasználni; a bemutatott bankjegyek
értékének 5090-át kényszerkölcsönként igénybe vette. A bevont bankjegyek
tulajdonosainak 490-os kamatozású, át nem ruházható, adómentes állam¬
kötvényeket adtak, amelyet a vagyonadó megfizetésére és a földreform során
juttatott birtokok ellenértékének kiegyenlítésére lehetett felhasználni. A ren¬
delet utólagos parlamenti vitája során Iklódy-Szabó János, a parlament pénz¬
ügyi bizottságának előadója azzal indokolta az kényszerkölcsönt, hogy az
majd kedvező hatással lesz az árszínvonalra: , a jelen pillanatban mindinkább
veszedelmes bankjegy inflációnak gátat csak akképp lehet vetni, ha az állam a
bankóprés igénybevétele nélkül saját szükségleteinek fedezésére pénzhez jut. Ez
pedig másként, mint kényszerkölcsön formájában nem volna végrehajtható."
Lukács László nyugalmazott pénzügyminiszter azonban kétségbe vonta
az intézkedés deflációs hatását. A lebélyegzés helyett szerinte azonnali pénz¬
cserét kellett volna végrehajtani, amire a békeszerződés is kötelezte Magyar¬
országot." Az adatok utólag őt igazolták; az árszínvonal csökkenése csak
átmeneti volt. 1920 áprilisa és júniusa között kismértékben estek az árak, jú¬
liustól azonban már ismét megindult a drágulás (5. táblázat). A bevont pénz¬
mennyiséget a kormány elköltötte, ami újra felduzzasztotta a pénzforgalmat,
miközben nőtt az államadósság összege is.
Az Osztrák-Magyar Bank kimutatásai szerint az akció során csaknem
8,87 milliárd koronát mutattak be felülbélyegzésre.? A kormányjelentés
szerint pedig 3.97 milliárd korona bevétel folyt be a kényszerkölcsönből.?
A felülbélyegzés csekély hatással volt a forgalomban levő bankjegyek érté¬
kére. Az élelmiszerárak márciustól júniusig 8,590-kal estek, utána viszont
újból emelkedni kezdtek. A pénzforgalom 1920 áprilisában tovább nőtt, és
csak május-június folyamán csökkent 2,3 százalékponttal. Az év végi érték
viszont már 73,690-kal meghaladta az 1919. decemberit (11. táblázat). Szep¬
tember 14-én elmondott parlamenti beszédében maga báró Korányi Frigyes
% 1700/1920. sz. M.E. rendelet. Iklödy-Szabö Janos beszede. NN 1920-1922. I. k. 17. üles 1920. märcius
24. 201-202.
” Iklödy-Szabö Janos beszéde, NN 1920-1922. I. k. 17. ülés 1920. március 24. 202.
7 Lukäcs Läszlö a felülbelyegzesröl. Pesti Naplö, 1920. märcius 18. 6.
5 MNL OL Zı 49. csomö. A fiökok jelentesei 176/1920. 18.
» AM. kir. Kormäny 1919-1922. évi müködeseröl es az orszäg közällapotairöl szölö jelentes és statisz¬
tikai evkönyv.