Oldal 94 [94]
92 s A nagy háborútól a nagy válságig
A Korányi-korszak (1919. szeptember 12. ¬
1920. december 16.)
A bankjegyek felülbélyegzése - egy korai stabilizációs
kísérlet
1919 szeptemberétől báró Korányi Frigyes került a pénzügyi tárca élére, négy
egymást váltó kormányban, a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam-,
majd az első Teleki-kabinet idején is ő volt apénzügyminiszter. 1920. febru¬
ári nyilatkozatában fontos céljaként jelölte meg az államháztartás egyensú¬
lyának helyreállítását egy , nem pusztítóan radikális, de erélyes adózási rend¬
szerrel". Kijelentette, hogy Magyarország egészséges valutát csak külföldi
kölcsönnel tud teremteni, amihez elengedhetetlennek tartotta az országgal
szembeni blokád felfüggesztését, valamint azt, hogy Magyarország legalább
néhány évig mentesüljön a háborús jóvátétel fizetése alól, amíg talpra nem áll
a gazdaság. A legsürgetőbb feladatok között említette a magyar valutának az
utódállamok pénzrendszerétől való elkülönítését: ,,lelzeknek az államoknak
összeszőtt pénzrendszere úgy hat ránk, mintha több sebesültet egymáshoz köt¬
ve dobnának a vízbe; egyik a másikat húzza a víz alá".
Bár Magyarország ekkor még nem írta alá a békeszerződést, a Saint-Ger¬
main-i osztrák béke, illetve a magyar békedelegációnak 1920 januárjában,
Párizsban átadott béketervezet alapján pontosan lehetett tudni, hogy ez
milyen feladatokat ró majd az országra. A rendelkezések szerint fel kellett
számolni a Monarchia közös jegybankját, az 1878 óta működő Osztrák-Ma¬
gyar Bankot. Minden utódállamnak két hónapon belül meg kellett jelölnie
(felülbélyegeznie) a volt Monarchia közös valutájának a saját területén lévő
bankjegyeit, és tizenkét hónapon belül saját pénzjegyeire kicserélnie, a be¬
vont bankjegyeket pedig át kellett adnia a Jóvátételi Bizottságnak az osztrák
békeszerződés életbelépésétől számított tizennégy hónapon belül."
Magyarország sem halogathatta sokáig a felülbélyegzés megkezdését. Az
utódállamokból, ahol ezt a műveletet már jóval korábban végrehajtották,
nagy összegekben özönlöttek be megjelöletlen pénzjegyek Magyarországra,
növelve az inflációt. Az ország területén forgalomban levő osztrák-magyar
koronabankjegyek felülbélyegzésének részleteit az 1700/1920. sz. M. E. ren¬
delet tartalmazta. Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott 10, 20, 25, 50,
100, 200, 1000 és 10 000 koronás bankjegyek magyar szövegű oldalára bor¬
dóvörös színű, kör alakú pecsétet nyomtak, melyben a korona nélküli ország¬
címeres pajzsrajzot , Magyarország" felirat vette körül. A bankjegyek megje¬
lölése 1920. március 19-én kezdődött, s az eredeti tervek szerint 28-áig tartott
3 A pénzügyminiszter valutánk javításának eszközeiről. Pesti Napló, 1920. február 14. 7.
4 Molnár 2003: 329—358.; Pogány 1992; 1921. évi XXXIII. törvénycikk.