Page 78 [78]
76 « A nagy háborútól a nagy válságig
Teleszky János magyar pénzügyminiszter azzal magyarázta a háborús
költségvetések hiányát, hogy az osztrák belpolitikai viszonyok miatt a közös
kiadások megállapítására hivatott delegációk egészen 1917 végéig nem vol¬
tak összehivhatök, amikor pedig megis összeültek, akkor munkake£ptelennek
bizonyultak. A hadsereggel és a haditengerészettel kapcsolatos költségek az
osztrák-magyar kiegyezés értelmében a monarchia közös kiadását képez¬
ték, és ezek meghatározása nélkül új költségvetést nem lehetett összeállítani.
A harmadik Wekerle-kormány 1917 novemberében a parlament elé terjesz¬
tette az 1917/18. évi költségvetési előirányzatot. Ennek összeállításánál azon¬
ban a háború okozta változásokat nem vették figyelembe, az előirányzat a
békeállapotok alapul vételével készült, és végül a parlament nem is tárgyalta
meg. Teleszky János szerint a háború miatt a kiadások és bevételek alakulása
olyannyira bizonytalan és előre nem látható volt, hogy ez már önmagában
is értelmetlenné tette volna az államháztartási előirányzatok elkészítését."
A zárszámadások sem készültek el a törvényben megszabott határidőre,
a világháborús zárszámadásokat a budapesti országgyűlés csak az 1920-as
évek második felében tárgyalta meg. A számvevőszék elnöke mindezt az¬
zal magyarázta, hogy , a zárszámadás összeállításához szükséges adatokat a
kormánytól [...] igen nagy késedelemmel kapta meg, amit viszont a kormány
azzal indokolt meg, hogy a számvevőségi személyzetből sokan vonultak be ka¬
tonai szolgálatra, és az így megapadt munkaerőre a békés időknél nagyobb
munkaanyag szakadt."
A későbbi magyar pénzügyminiszter, Kállay Tibor a béketárgyalásokra
készített emlékiratában, 1919 végén ezt írta: , Egy kormány sem akart ugyanis
háborús költségvetést egybeállítani, mert egyik sem számított arra, hogy a há¬
ború a költségvetés összeállításától számítva még egy évig eltarthat, ilyképpen
az államháztartás az 1914/15. évi költségvetési törvény rendelkezéseinek hatá¬
lyát meghosszabbító felhatalmazási törvények (költségvetési provizóriumok),
továbbá a háború esetére hozott régebbi törvények és a háború esetére megal¬
kotott speciális törvényes rendelkezések alapján vitetett tovább."
7 Teleszky 1927: 66-70.
8 FI 1927-1932. VII. k. 251. szam. A felséhaz pénziigyi bizottsaganak jelentése a magyar allam 1912.,
1913., 1914. (els6 félév), 1915/16., 1920/21., 192.4/25., 1925/26. és 1926/27. évi zärszamadäsairöl (illetve
zárszámadást pótló kimutatásairól) és a m. kir. legfőbb állami számvevőszék azokra vonatkozó je¬
lentéseiről. 340—342. oldal. Az 1914/15. évi zárszámadást a magyar országgyűlés 1926. február 9-én,
az 1915/16. évit 1928. október 17-én, az 1916/17. és a 1917/18. évit, valamint az 1918. július 1. és október
31. közöttit 1925. május 5-én és 6-án tárgyalta. NI 1922—1926. XIV. k. 795., 796., 797. irat; NI 1922—1926.
XVI. k. 932. irat.
5 " MNL OL K 275 7. csomó, VI/I. Magyarország jelenlegi állampénzügyi helyzetének és e helyzet ki¬
alakulásának ismertetése. Készült 1919 decemberében.