Page 75 [75]
Állami pénzpolitika Magyarországon e 73
a deficit, de a békeértéknek így is közel hússzorosára nőtt a világháború vé¬
gére. A legsúlyosabb problémát a bevételek elégtelensége jelentette, a gyors
ütemben növekvő kiadásokat nem fedezték az adókból, illetékekből befolyó
összegek.
A háború alatt megsokszorozódott az államháztartás volumene, és átala¬
kult a belső szerkezete is." Az 1917/18-as költségvetési évben a kiadások ösz¬
szege az 1913. évinek már több mint ötszöröse volt (1. táblázat). A polgári célú
kiadások eltörpültek a katonaiakhoz képest. A költségvetésben meghatáro¬
zók lettek a rendkívüli tételek, a háborús kiadásokat az átmeneti kiadások
között, a hitelből származó bevételeket pedig rendkívüli bevételként köny¬
velték el. Az államháztartás rendes bevételeit és kiadásait így sokszorosan
meghaladták az átmeneti tételek.
1. táblázat: A magyar államháztartás egyenlege az I. világháború alatt a zárszám¬
adások szerint, millió korona
Összes Deficit a rendes
Zarszamadas | Rendes bevételek | , .1. 3,. | Egyenleg | bevételek
állami kiadás ame
százalékában (9)
1913 1887,14 2345,04 -457,90 24,3
1914/15* 1953,61 2264,10 -310,49 15,9
1914/15 1876,40 6669,98 -4793,58 | 255,5
1915/16 2319,23 12 342,86 -10 023,63 | 432,2
1916/17 2555,90 10 910,80 -8354,90 | 326,9
1917/18 3677,17 12 250,88 -8573,71 | 233,2
1918. jülius
1-oktöber 31. 1733,07 6906,17 -5173,11 298,5
* költsegvetes
Forräs: Teleszky 1927: 53., 152.
Egyik európai hadviselő állam sem volt felkészülve a háborúval járó hatal¬
mas kiadásokra, és így szinte valamennyi államháztartás számára nehezen
megoldható feladatot jelentett az évekig elhúzódó harcok finanszírozása.
Korábban sokan úgy vélték, hogy a 20. századi háborúk rövid ideig fognak
tartani, ezért viszonylag kis anyagi megterhelést jelentenek majd a részt vevő
hatalmak számára." Mások viszont - éppen a modern, iparszerű hadviselés¬
sel járó hatalmas költségek miatt - arra a következtetésre jutottak, hogy a
6
Hardach 1987: 151.
7 Eichengreen 1992a: 74-75.; Hardach 1987.