Page 63 [63]
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 61
végéig összesen 15,4%-kal zsugorodott a nagy budapesti bankok betétállo¬
mánya. Az országos takarékbetét- és folyószámla-állomány 520 millió pen¬
gővel, vagyis 18,490-kal csökkent 1930 végétől 1931 végéig. A takarékbetétek
tömeges kivonását jelzi, hogy 1933-ban, a mélyponton az állomány 3096-kal
volt kisebb, mint 1930 végén, 1075 millió pengőről 753 millióra csökkent
(8. grafikon). A banki mérlegekben a súlyos fizetési zavarokat jelzi az is, hogy
a viszontleszámítolt váltók összege 41,2%-kal emelkedett 1930-t61 1931-re,
ami egyértelműen igazolja, hogy a pénzintézetek nagymértékben rá voltak
utalva a jegybank és a Pénzintézeti Központ visszleszámítolására.
3. grafikon: A magyarországi betétállomány havonkénti alakulása, 1928-1933 (1930.
augusztus 30. = 1,00)
— 1? legnagyobb budapesti pénzintézet,
összes takarékbetét és folyószámla
— 12 legnagyobb budapesti pénzintézet,
összes betétből betétek külföldi értékben
...... Postatakarékpénztár, összes takarékbetét és
folyószámla
= = am 34 legnagyobb vidéki pénzintézet, összes
betét
02
Forrás: Magyar Gazdaságkutató Intézet, Gazdasdgi helyzetjelentések, 1928-1934,
Budapest
Az 1931. évi magyarorszagi bankpanikot gyakran a bécsi és berlini bank¬
összeomlások következményének tartják, a befektetők bizalma ugyanis az
egész térség iránt megrendült, aminek következtében Budapesten, Prágában,
Varsóban és Bukarestben is súlyos pénzügyi válság tört ki. Az eddig ismer¬
tetett adatok azonban azt igazolják, hogy a betétkivonások Magyarországon
már 1931 májusa előtt megkezdődtek, és a bizalmat olyan tényezők ingatták
meg, mint a magyar államháztartás súlyos helyzete, a jelentős arányú külső
adósság, a súlyos exportnehézségek és a bankok alacsony likviditása. A bécsi