Page 56 [56]
54 A nagy háborútól a nagy válságig
A többszörös pénzügyi válság
Ausztriában és Magyarországon a ’20-as évek második felében a gazdasági
növekedés kiegyensúlyozott költségvetés és értékálló, aranyparitáson tartott
nemzeti valuta mellett valósult meg. A pénzügyi stabilitás azonban csak né¬
hány évig tartott, 1930-ra mindkét államháztartás ismét deficites lett, a köz¬
ponti bankok pedig elveszítették devizakészleteiket, és a fizetésképtelenség
határára sodródtak.
A magyar gazdaság növekedése a "20-as évek második felében a folyó fi¬
zetési mérleg állandó passzívuma mellett jött létre, ami évről évre növekvő
külföldi kölcsönfelvételt tett szükségessé. A magyar valuta stabilitását a tő¬
keimport biztosította ezekben az években. Az 1927-1928-ban tetőző eladó¬
sodási folyamat hátterében a magyar gazdaság külső egyensúlyhiánya, az ex¬
portágazatok alacsony teljesítőképessége, a kereskedelmi mérleg passzivitása
és a növekvő adósságszolgálati terhek álltak.? 1931-ben egyedül a hiteltör¬
lesztés és kamatfizetés évi 300 millió pengőt tett ki, miközben a kereskedelmi
mérleg mindössze 14,1 millió pengős aktívumot eredményezett. A magyar
gazdaság súlyos külső egyensúlyhiánya a tőkeimport megakadása követ¬
keztében az évtized végére válságjelenségekhez vezetett. 1931 első felében
a kiviteli nehézségek kereskedelmi passzívumot idéztek elő, újabb külföldi
kölcsönt viszont mindössze 30-35 millió pengő összegben lehetett felvenni.
A Magyar Nemzeti Bank kénytelen volt aranykészletéből áldozni. 1931. ja¬
nuár 1-től április végéig — tehát még az osztrák bankválság kirobbanása előtt
— az aranyeladások következtében közel egyharmadával csökkent a jegybank
nemesfémkészlete. A külső egyensúlyhiányt súlyosbította a mezőgazdasági
árzuhanás, a drámai mértékű cserearányromlás; az 1931-ben lebonyolított
magyar export 1928-as árakon számolva 169 millió pengővel lett volna na¬
gyobb értékű."
A költségvetés helyzete már korábban megrendült. A magyar államház¬
tartás az 1929/30-as költségvetési évben ismét deficites lett, a pénzügyi stabi¬
lizáció óta első ízben. Az állami adminisztráció a rekonstrukciós időszakban
végrehajtott létszámcsökkentés dacára is túlméretezett maradt, a személyi
kiadások és a nyugdíjak a költségvetési kiadásoknak szokatlanul nagy részét,
50-5590-át tették ki. A súlyosbodó válság hatására ráadásul összezsugorod¬
tak a költségvetési bevételek. 1930-tól a kormány költséges agrártámogatási
rendszert vezetett be, a boletta formájában pénzügyi támogatást nyújtott az
agrárválság által sújtott, súlyosan eladósodott gazdáknak, és kormányzati
gabonavásárlásra is költött. A súlyos fiskális válság már 1931 elején kibonta¬
2 Péteri 2002: 137-147.
3 Nôtel 1984: 186.