Page 53 [53]
Ikerválság vagy többszörös pénzügyi válság? e 51
A pénzügyi válság főbb tényezői
Az 1930-as években kirobbant magyar pénzügyi válság sok szempontból
hasonlított az osztrák pénzügyi válságra. Mindkét országban a ’20-as évek
végétől egyszerre jelentkezett a bank-, a valuta- és a külső adósságválság, a
súlyos államháztartási deficit. Az okokat részben a válság kitörését megelőző
évtizedekben lelhetjük meg. 1918 után a két ország pénzügyi struktúrájában,
bankrendszerében, a jegybankok működésében továbbra is sok volt a párhu¬
zamosság, amit részben az egykori gazdasági közösség; az Osztrák-Magyar
Monarchia közös pénzpiacának, közös jegybankjának örökségeként értel¬
mezhetünk. Mindemellett nyilvánvalóan az is fontos szerepet játszott, hogy
az I. világháború finanszírozásának következtében mindkét állam súlyosan
eladósodott, az osztrák-magyar korona már a háború alatt sokat veszített ér¬
tékéből, majd a békekötés után mind Ausztriában, mind pedig Magyarorszá¬
gon súlyos hiperinfláció lépett fel, amelynek felszámolására a két országban
a Népszövetség Pénzügyi Bizottságának tervei alapján, azonos elvek mentén
került sor.”
A több országra kiterjedő komparatív történeti elemzések már korábban
felhívták a figyelmet arra, hogy azokban az országokban, ahol az I. világhá¬
borút követően hiperinflációra került sor, gyakrabban következett be bank¬
válság a "30-as években." A pénz súlyos elértéktelenedése erodálta a bankok
eszközeit, meggyengítette tőkebázisukat, elértéktelenítette a betétállományu¬
kat, és megsemmisítette a hiteleiket, ugyanakkor a pénzügyi stabilizációkat
követően a bankoknak csak viszonylag rövid idő állt rendelkezésükre ahhoz,
hogy újra megerősödjenek. Mindennek következtében bankpánikok vagy
globális pénzügyi instabilitás esetén ezen országok pénzpiacai jóval védte¬
lenebbnek bizonyultak. Ausztria, Németország, Magyarország és Lengyelor¬
szag egyaránt hiperinflációtól, a gazdaság dezorganizálódásától szenvedett a
"20-as években, és mindegyikben komoly bankválság alakult ki 1931-ben."
Az inflációs tapasztalatok, traumák, az újabb pénzelértéktelenedéstől való
félelem ugyanakkor azt is megnehezítette, hogy a valuta leértékelésével rea¬
gáljanak a válságra.
266/1931. P.M. res. A hágai magyar királyi követség távirata, 1931. nov. 10. A titkolózás még a jegy¬
bank és aPK dokumentumaiban is tetten érhető volt, még itt, belső körben is csak körülírva, egyfaj¬
ta virágnyelven beszéltek a súlyos problémákról. Popovics Sándor MNB elnök már 1931 elején úgy
vélte, hogy még a Főtanács tagjait sem tájékoztathatja a pénzügyi gondok súlyosságáról, mert bank¬
pánik, tömeges tőkekivonás megindulásától tartott. BECA OV 33/79 Note of a conversation with Dr.
Popovics in Zurich, on the 9/10" February 1931.
» A két orszag penztörteneteben fellehetö parhuzamossagokrél bévebben: Pogany 1998; Pogány
2000b.
3 Jonker — van Zanden 1995; Feinstein-Temin-Toniolo 1997; Adalet 2009.
4 Bernanke - James 1991: 33-68., 54-55.