Page 47 [47]
A nagy válság nagy magyarázatai e 45
dálkodás bevezetése elfogadhatóbb lenne számukra, mint a márka leértéke¬
lése és a kölcsönszerződések aranyklauzulájának megsértése. A leértékelés a
közelmúlt hiperinflációs tapasztalatai és a német bankrendszer gyengesége
miatt sem volt járható út.
A tanulmány végén Ritschl a levont következtetések alapján érdekes pár¬
huzamot von az 1931. évi német és a 2009-ben kezdődött délkelet-európai
adósságválság között. A német fiskális politika fordulatát a külföldi hitelfel¬
vételi lehetőségek hirtelen befagyása idézte elő, ami emlékeztet a II. világhá¬
ború utáni szuverén adósságválságokra. A mai délkelet-európai nemzetközi
segélyprogramok is hasonló feltételeket tartalmaznak, mint amelyeket egy¬
kor Németországra kiróttak: a bérek és az államháztartási kiadások csökken¬
tését. Ritschl a válság egyik fontos tanulságának tartja, hogy a rugalmatlan
bérek miatt rohamosan emelkedő munkanélküliség vezetett a náci és a kom¬
munista pártok szavazótáborának növekedéséhez és a weimari köztársaság
bukásához, ami ma is fenyegeti a gyenge intézményeket fenntartó államokat.
Azokban az országokban tehát, ahol a választók radikalizálódásra hajlanak,
a kormányok számára politikai szempontból célszerű lehet a megszorító in¬
tézkedések elkerülése.
A nagy válság Európában
A Cambridge Economic History of Modern Europe sorozat legújabb kötete
Európa 1870 utáni gazdaságtörténetét mutatja be, s ebben a két világháború
közötti időszak gazdasági ciklusairól szóló fejezetet Albrecht Ritschl, a lon¬
doni és Tobias Straumann, a zürichi egyetem oktatója írta." A szerzők sze¬
rint az 1914-1945 közötti időszak gazdasági ciklusait alapvetően két tényező
határozta meg: az egyik a szociális konfliktus és azok az intézmények, mun¬
kaerőpiaci válaszok, amelyeket ez létrehozott, a másik pedig az a nemzetközi
konfliktus, amely az európai gazdaság deglobalizációját okozta. E két ténye¬
ző hosszú távon, még a 20. század második felében is érzékelhető módon
befolyásolta az európai gazdaság teljesítményét. A két világháború között az
európai gazdaság e két tényező hatására kirívóan gyenge, a szerzők szavaival
,Patologikus" makrogazdasági teljesítményt mutatott; az 1914-et követő há¬
rom évtizedben az európai gazdaság a trendvonalához képest recesszióban
volt, kumulált értéken számítva elveszítette a potenciális kibocsátása 30%-at.
A szerzők a nagy gazdasági válság magyarázatára született fontosabb
elméletek áttekintésekor kiemelik a nemzetközi hitelezés szerepét hangsú¬
lyozó megközelítést mint a napjaink vitáiban domináns elméletet, amely
5 Ritschl-Straumann 2010.