Oldal 45 [45]
A nagy válság nagy magyarázatai + 43
szély.? A bérek túlzott magasságáról szóló tételt sem fogadták el, Holtfrerich
szerint Borchardt rosszul számolt, és téves adatokat közölt a munkájában:
vitatta az alacsony termelékenységet és a magas reálbéreket a "20-as évek Né¬
metorszagaban.*°
Hans-Joachim Voth egyetértett azzal, hogy a beruhazasok szintje jelentö¬
sen csökkent a "20-as években: míg a császári Németorszagban 16%-os volt
a beruházási ráta, a weimari időszakban ez alig érte el a 10,5%-ot. Szerinte
azonban ezt nem a magas reálbérek, hanem a magas kamatok okozták, ami
a nagyarányú tőkeimportnak és a Reichsbank (a német jegybank) restriktív
monetáris politikájának következménye volt. A magas kamatlábak szerepét
korábban Holtfrerich is felvetette. Voth azzal sem értett egyet, hogy Német¬
országban magas lett volna a válság előtt a munkanélküliség, szerinte ez
1928-ban mindössze 599-ot tett ki, ami alacsonyabb volt az 1925. évi szintnél,
és Németországban gyorsabban nőtt a foglalkoztatottság ezekben az évek¬
ben, mint sok más európai országban." A vitának erős aktuálpolitikai hátte¬
ret adtak az olajválságot követő évek gazdaságpolitikai bizonytalanságai és a
német jóléti állam fenntarthatóságával kapcsolatban ekkoriban felbukkanó
kételyek."
Borchardt több alkalommal is reagált a bírálatokra, és az ő álláspontját
támogató írások is megjelentek." Jürgen von Kruedener szerint Holtfrerich
figyelmen kívül hagyta a munkaadókat terhelő új társadalombiztosítási ter¬
heket."" Albrecht Ritschl pedig - aki Borchardt tanítványa volt a müncheni
egyetemen - a munkabérekre vonatkozó számításokkal cáfolta Holtfrerich
adatait és megállapításait, megkérdőjelezte az alkalmazott módszerek meg¬
bízhatóságát, bár maga is beismerte, hogy a megfelelő adatok hiánya miatt
valószínűleg sosem sikerül majd megnyugtató választ adni és tudományos
konszenzusra jutni a kérdésben." Tobias Straumann 2009-ben megjelent
cikkében megalapozottnak találta Borchardt állításait az inflációs félelmek¬
ről. Több országra kiterjedő kutatásai azt igazolták, hogy korántsem csak
Brüning tartott a devalváció inflációgerjesztő hatásától, hanem Európa-szer¬
te károsnak gondolták azt a "30-as évek elején.
Ritschl 2012-es tanulmanya (Reparations, Deficits, and Debt Default:
the Great Depression in Germany) is Knut Borchardt allaspontjat igazolja.
5 Plumpe 1985: 343.
46 Holtfrerich 1984.
47 Voth 1995.
4 Ritschl 2001b.
4 Borchardt 1983; Borchardt 1990; Kruedener 1985; Ritschl 1990; Ritschl 2001b.
5° Kruedener 1985.
5: Ritschl 1990.
52 Straumann 2009.