Page 36 [36]
34 e A nagy háborútól a nagy válságig
válság elleni koordinált küzdelmet. Az aranystandard az I. világháború után
már béklyóvá vált (innen a kötet címe: golden fetters, azaz aranybéklyók),
amely megnehezítette az új problémákra való megfelelő válaszok kialakítá¬
sát. A nemzetközi monetáris rendszernek a nagy válság kirobbanásában ját¬
szott alapvető szerepét igazolta az is, hogy azok az országok, amelyek letértek
az aranypénzrendszerről (például Nagy-Britannia 1931-ben), növelni tudták
a pénzkínálatukat és az áraikat, ezért itt sokkal hamarabb megkezdődött
a gazdasági fellendülés, javult a foglalkoztatottság. Azokban az országokban
viszont, ahol tovább ragaszkodtak a valuta aranyalapon tartásához (például
az USA 1933-ig vagy Franciaország 1936-ig), elhúzódó recesszió, munkanél¬
küliség és defláció jelentkezett. Valójában egyetlen ország sem tudott addig
kilábalni a válságból, amíg le nem tért az aranyalapról."
A pénzügyi oldal döntő szerepét és a monetarista megközelítés fogyaté¬
kosságait hangsúlyozza a nem monetarista, pénzügyi hipotézis, amelynek
egyik fő képviselője Ben Bernanke, a Fed korábbi elnöke, a Princeton Egye¬
tem professzora. Álláspontja szerint a monetarista hipotézis nem tudta telje¬
sen megmagyarázni, hogyan alakult a "30-as években a pénzügyi szektor és
az aggregált kereslet" közötti kapcsolat, és nem adott magyarázatot arra sem,
hogy miért csökkent a kibocsátás hosszú éveken keresztül. Az általános felfo¬
gás szerint ugyanis a pénzkínálat változása leginkább az árakat befolyásolja,
és nem az olyan reálgazdasági változókat, mint a kibocsátás. Bernanke újra
elővette Irving Fisher 1933-ból származó, az adósságok deflációjára vonat¬
kozó elméletét," és további magyarázó tényezőkkel, például az úgynevezett
hitelszemponttal egészítette ki. Bernanke szerint a nagymértékű deflációs
sokkok és az értékpapírok árának jelentős hanyatlása erőteljesen csökken¬
ti a bankok értékpapirtärcäinak értékét, a bankmérlegekben a követelések a
nominális értéken nyilvántartott tartozásokkal szemben csökkennek, ami a
banki hitelezés visszafogását eredményezi, és a bankok tömeges fizetéskép¬
telenségéhez vezethet. Amennyiben ez hosszabb távon is fennmarad, sokan
(főként a háztartások, a kisebb cégek és a farmerek) nem tudnak hitelhez jut¬
ni, ami a kibocsátás tartós csökkenését válthatja ki, és a gazdasági recessziót
nagy válsággá mélyítheti. A banki finanszírozási források eltűnése tehát az
v Eichengreen 1992a, 1998; Bernake 2000.
8 — Az aggregált kereslet a gazdaságban a javak és szolgáltatások vásárlására fordított nominális kiadá¬
sok összege, a fogyasztás, a beruházás és a kormányzati kiadás összege együtt az export és az import
különbségével. Pearce 1993: 29.
» Azadössäg-defläciö az árszínvonal csökkenése és a gazdasági válság közötti kapcsolatot magyaráz¬
ta meg; az értékpapírok és a javak árának csökkenése nehéz helyzetbe hozza az adósságokkal ren¬
delkezőket, a javaik kényszereladására kényszerülnek, ami további áresésekhez és pénzügyi nehéz¬
ségekhez vezet (Fisher 1933.). Fishernek e diagnózis alapján sikerült meggyőznie F. D. Roosevelt
elnököt, hogy elsősorban az árak csökkenése ellen kell küzdenie, és nem a valuta értékállóságának
megőrzése a legfontosabb gazdaságpolitikai cél. Bernanke 2000: 24.