Az új megközelítés legnagyobb hatású munkáját Barry Eichengreen, a ka¬
liforniai Berkeley Egyetem professzora írta. Az NBER sorozatában 1992-ben
megjelent Golden Fetters: The Gold Standard and the Great Depression, 1919¬
1939 című kötet ma is a téma legidézettebb alapmunkája, amely közérthe¬
tő nyelven elemzi a nagy válság történetét. Eichengreen elsősorban a pénz¬
ügyi összefüggések szerepét hangsúlyozta, ugyanakkor sokféle megközelítés
eredményeit összegezve egyfajta szintézisre törekedett. A könyv szerint az
aranystandard működése jelenti a kulcsot a nagy válság megértéséhez.
1914 előtt a világgazdaság vezető hatalmai elkötelezettek voltak a nemzet¬
közi pénzügyi rendszer fenntartása, az árfolyamok stabilitása iránt, és ennek
a hitelességét senki sem kérdőjelezte meg. Az általános választójog hiánya
miatt egyik politikai csoportosulás sem gyakorolt nyomást a kormányok¬
ra, hogy az árszínvonal egyensúlyban tartása helyett inkább munkahelyeket
teremtsen. Kiegyensúlyozó hatása volt a nagyhatalmak közötti pénzügyi ko¬
operációnak is a Bank of England irányítása alatt, amely válságos helyzetek¬
ben aranyszállítással segítette a bajba jutott jegybankokat abban, hogy egy¬
szerre tehessenek eleget az aranypénzrendszerből adódó kötelezettségeiknek,
és ellássák végső hitelezői szerepkörükből adódó feladataikat is. Az I. világ¬
háború és a "20-as évek azonban drámai változásokat hoztak: a nemzetkö¬
zi feszültségek továbbélése, a háborús adósságok és jóvátételek miatti kon¬
fliktusok, egyes országok súlyos eladósodása, az Egyesült Államok felemás
nemzetközi szerepvállalása és Nagy-Britannia vezető pozícójának megren¬
dülése gyakorlatilag megszüntette a nemzetközi jegybanki együttműködést,
amelynek hiánya nagyon súlyos következményekhez vezetett a válság alatt.
Az aranystandard fenntartása, illetve helyreállítása a világháború után de¬
stabilizáló hatással volt a világgazdaságra. Ehhez járult még, hogy az egyes
országokban a jövedelemelosztás fölötti viták, az állam megváltozott szerepe,
a választójogi és a kormányzati rendszer, valamint az áru- és amunkaerőpiac
átalakulása aláásta a pénzügyi politika hitelességét. Az általános választójog
bevezetését követően a pénzügyi rendszer és az árszínvonal stabilitása, illetve
a munkahelyek bővítése mint gazdaságpolitikai prioritások szembekerültek
egymással, az ebből adódó belpolitikai konfliktusok pedig megkérdőjelezték
a pénzügyi politika aranystandard iránti elkötelezettségét, ami destabilizáló
hatással volt az árfolyamokra és a nemzetközi tőkemozgásokra.
A "20-as években az aranystandard elveihez való ragaszkodás meggátolta
a politikusokat és a jegybankokat abban, hogy megakadályozzák a bankok
összeomlását, és feltartóztassák a világméretűvé szélesülő pénzügyi páni¬
kot a válság kitörését követően. A jegybankok nem teremthettek tetszőleges
mennyiségű pénzt a bajba jutott pénzintézetek megsegítésére, mert az arany¬
pénzrendszer a fedezeti előírások révén ezt szigorú korlátok között tartotta.
Az elméleti alapoknak és a politikai konszenzusnak a hiánya is akadályozta a