Seite 33 [33]
A nagy válság nagy magyarázatai s 31
műve lett. A könyv a National Bureau of Economic Research (NBER) által az
"50-es években a pénzügyi és gazdasági ciklusok elemzésére indított kutatási
projekt részeként készült el, s legfőbb célja az volt, hogy történetileg bizonyít¬
sa a mennyiségi penzelmeletet.” 1929-1933 között az USA gazdasägäban a
pénzkínálat, az árak és a termelés párhuzamosan hanyatlott, a penzkinälat
35%-kal, az árszínvonal 3396-kal zuhant. Friedman és Schwartz a pénzkíná¬
latnak ezt a jelentős csökkenését , nagy zsugorodásnak" (great contraction)
nevezte el, és bemutatta, hogy a pénzügyi szektor összeomlása párhuzamo¬
san jelentkezett a reálgazdaság zavaraival. Véleményük szerint a 30-as évek
tartós deflációját és súlyos válságát a nagy zsugorodás idézte elő, amiért egy¬
értelműen az USA központi bankját, a Fedet tették felelőssé. A tőzsdei fellen¬
dülés megfékezése érdekében megszorításokat bevezető jegybanki politika
okozta a súlyos gazdasági hanyatlast 1928-29-ben, és a következő években is
kudarcot vallott. Nem alkalmazta a végső hitelezői szerepkörből adódó esz¬
közöket, nem tudta ellensúlyozni a pénzkínálat csökkenését, nem akadályoz¬
ta meg a bankpánikot, a bankok tömeges összeomlását nagyarányú hitelek
nyújtásával, és nem került sor a betétállomány beváltásának a szünetelteté¬
sére vagy az aranystandard felfüggesztésére sem. Bár a Fed bőséges arany¬
tartalékkal rendelkezett, és számos módja lett volna a pénztömeg növelésére,
egyik lehetőséggel sem élt."
Friedman és Schwartz álláspontját vitatták az úgynevezett nem moneta¬
rista, nem pénzügyi hipotézis képviselői, például a keynesiánus elveket valló
Peter Temin (1976), aki szerint a , nagy zsugorodás" nem a válság oka, ha¬
nem a kibocsátás" csökkenésének pénzügyi következménye volt. Szerinte a
krízis igazi okait a gazdasági reálfolyamatokban kell keresni, például a fo¬
gyasztás autonóm csökkenésében, ami a pénzkínálat csökkenését okozta. Az
1960-as, 1970-es éveket a monetarista és a keynesiánus elmélet képviselői
közötti ádáz viták jellemezték, amelyek nem vezettek tudományos konszen¬
zusra. A továbblépés egyik gátja az volt, hogy mindkét irányzat kizárólag az
USA gazdaságát vizsgálta, és egytényezős magyarázatokat keresett." Charles
Kindleberger összefoglaló gazdaságtörténeti munkája (az először 1973-ban
megjelent The World in Depression 1929-1939) üditö kivetelt jelentett, hiszen
az elsök között hivta fel a figyelmet arra, hogy a nagy välsäg rendkivül ösz¬
szetett folyamatok eredménye volt, amelyeket nem lehet csak az Egyesült Ál¬
lamok gazdaságának vizsgálata alapján megérteni vagy egyetlen tényezővel
9 Bordo-Rockoff 2013: 2-3.
0 Friedman-Schwartz 2008.
u A kibocsátás (output) a ráfordítások (input) javakká történő átalakításának végeredménye, lehet fi¬
zikai termék, de nem feltétlenül (például az egészség vagy a tudás is outputnak tekinthető). Pearce
1993: 415.
2 Kindleberger 1987: 1-5.