Seite 20 [20]
18 e A nagy háborútól a nagy válságig
külső körülmények is elősegítették a kereskedelem és a külföldi közvetlen tő¬
kebefektetések gyors növekedését: a hosszú békeperiódus 1815 után, ? a szál¬
lítás, a közlekedés és a távközlés költségeinek jelentékeny csökkenése a 19.
század második felében a gőzvasút, a gőzhajó és a távíró elterjedésének kö¬
szönhetően. Az I. világháború előtti évtizedekben tömeges migráció indult,
ekkor a bevándorlást nem korlátozták adminisztratív intézkedések, útlevél és
vízum nélkül lehetett utazni a világ legtöbb országába. Egyedül az Egyesült
Államokba 60 millió európai vándorolt be ezekben az évtizedekben, megte¬
remtve az amerikai gazdaság alapjait. A korszak liberális gazdaságpolitikája
nem akadályozta az áru, a munkaerő és a tőke határokon keresztüli szabad
mozgását, a vámok, a kereskedelmi akadályok lebontása elősegítette a vi¬
lágkereskedelem bővülését 1860 után. A 19. század utolsó évtizedeiben újra
megjelenő kereskedelmi protekcionizmus sem tudta lelassítani a világgazda¬
ság növekedését, a 19. század végén a nemzetközi kereskedelem még mindig
gyorsabb ütemben növekedett, mint a nemzetközi kibocsátás. A termékek
áraiban a kontinensek között megfigyelhető különbség 1820-1914 között
80%-kal csökkent, főként a szállítási költségek mérséklődésének következ¬
tében."
Az I. világháború alapjaiban rendítette meg az első globális gazdaságot,
amely 1929-re végképp összeomlott. A két világháború közötti időszak a de¬
globalizáció korát hozta el, a második globális gazdaság majd csak az 1970-es
évek végétől kezdett el nagyobb ütemben kibontakozni.? Az ellenséges or¬
szágok már 1914 nyarán megszakították egymással az áru- és pénzforgalmat,
külkereskedelmi korlátozásokat vezettek be. A katonai célú termeléshez és a
polgári fogyasztáshoz szükséges alapvető, stratégiai jelentőségű nyersanya¬
gok, élelmiszerek biztosítása érdekében visszafogták az exportot, és növelni
igyekeztek az importjukat. Gazdasági hadviseléssel akarták meggyengíteni,
kiéheztetni az ellenséget; az antant kereskedelmi blokáddal kívánta térdre
kényszeríteni a központi hatalmakat, Németország pedig tengeralattjáró¬
háborút indított. Sem a blokád, sem a tengeralattjárók bevetése nem érte el
azonban a várt eredményeket. ?é
A világháború végével sem épültek újjá a világgazdaság korábbi keretei.
A világgazdaság dezintegrálódott, a nemzetközi kereskedelem volumene je¬
lentősen csökkent. A világháború egyik fontos hosszú távú következménye
volt, hogy Európa korábbi gazdasági dominanciája megrendült. 1913-ban
Európa állította elő a világ ipari termelésének több mint kétötödét, 1923-ban
3 A francia háborúkat követően is voltak helyi háborúk, mint a krími háború, az amerikai polgarha¬
ború, amely félmillió halottat hagyott maga után, a porosz-francia háború vagy a balkáni háborúk.
#4 Jones 2005: 18.; Obstfeld-Taylor 2007: 126-129.
25 Jones 2010: 141-168.
26 Hardach 1987: 35-52.