Seite 11 [11]
A nagy háború hosszú árnyéka « 9
árán tudták az egyre növekvő kiadásokat fedezni. Az óriási erőforrás-mo¬
bilizációt szükségessé tevő iparosodott, gépesített hadviselés, amely 60 mil¬
lió katonát tartott fegyverben az európai frontokon, hihetetlen áldozatokat
követelt a háborúzó országok lakosságától. Az Osztrák-Magyar Monarchia
már 1914 előtt is kevesebbet költött a hadseregére és a haditengerészetére
nemzetközi összehasonlításban, mint a többi nagyhatalom, és a világhábo¬
rú kitörését követően is csak korlátozott mértékben tudta gazdasági erőfor¬
rásait felszabadítani a hadserege céljaira. A háború első éveiben a kormá¬
nyok a reálértéken számolt GDP 3096-át tudták mobilizálni, 1917/18-ra ez
az arany 17%-ra csökkent." Ennél csak az Oszmán Birodalom költött kisebb
mértékben; nemzeti jövedelmének 16-2090-át fordította hadviselésre. A há¬
borúzó nagyhatalmak ezzel szemben jóval nagyobb arányban mozgósították
tartalékaikat. Németország 1915-ben a Monarchiáénál eleve jóval nagyobb
bruttó hazai termékének közel 44%-ät, 1917-ben 59%-ât és 1918-ban 50%-ât
használta fel háborús célokra, Franciaország a reálértékben mért GDP-jének
nagyjából a felét, Nagy-Britannia pedig több mint egyharmadát mozgósí¬
totta a hadviselés érdekében." Az Osztrák-Magyar Monarchia nem pusztán
fejletlensége miatt volt kevésbé eredményes a háború anyagi-pénzügyi hát¬
terének megteremtésében, hanem a háború alatt is kedvezőtlenül alakultak
a belső gazdasági folyamatai. Míg egyes hadviselő országok növelni tudták
a GDP-jüket a világháború során, és ennek következtében emelhették a had¬
seregre fordítható összegeket is, addig az Osztrák-Magyar Monarchiában
visszaesett a gazdaság teljesítménye ezekben az években, a GDP jelentős
mértékben csökkent a háború előrehaladtával egyre dc$ámaiabbá váló mun¬
kaerő-, energiahordozó- és nyersanyaghiány következtében." Míg 1913-hoz
képest Nagy-Britannia közel 1596-kal, az Egyesült Államok 13,2%-kal nôvel¬
te a reálértéken számított GDP-jét 1918-ra, addig az osztrák gazdaság közel
2799-kal zsugorodott ugyanezen évek alatt. Természetesen nemcsak Ausztria
és Magyarország szembesült a csökkenő gazdasági teljesítménnyel, a pusz¬
tuló erőforrásokkal; Németország GDP-je 18,2%-kal volt kevesebb 1918-ban,
mint a világháború előtt, Franciaország pedig még a Monarchiánál is rosz¬
szabb teljesítményt ért el, 1918-ban az 1913. évi GDP 63,9%-at produkalta.®
A négy háborús év kiadásainak összesítése nem egyszerű feladat, már azt
sem könnyű meghatározni, hogy pontosan mit takar ez a fogalom. A világhá¬
ború költségei alatt a háborúval kapcsolatban felmerülő összes kiadást szok¬
ták érteni. A kiadások alapvetően a tényleges katonai kiadásokból, a polgári
hatóságoknak a háborúval összefüggő kiadásaiból, a háborúval kapcsolatban
Schulze 2005: 107.
Broadberry-Harrison 2005: 14—15.
Gratz-Schüller 1930.
Broadberry-Harrison 2005: 12. 1. 4. tábla; Maddison 1995: 148—151.
oN a a