Page 278 [278]
OCR
276 e IV. ÖSSZEFOGLALÁS zösségek válnak a lokális kulturális örökséget bemutató és reprezentáló kiállítások aktív , szereplőivé". A fent összefoglalt hatástényezők nem önmagukban értelmezhetők, hanem egy elemzési keretrendszert alkotnak. Ez azt jelenti, hogy a bemutatott egyes tényezők nem egyformán hatnak az etnikai együttélésre, hanem minden esetben - amint azt a bemutatott három település példáján keresztül láthatóvá tettük — önálló értelmezési keretet képezve lokális mintázatot mutatnak. Mindezen tapasztalatok gyakorlati társadalomtudományi értékét az jelenti, hogy a helyszínenként levont következtetések alkalmasak a szakpolitikai döntéshozók, az önkormányzatok, a szociális szféra döntéshozói és aktorai számára arra, hogy cselekvési terveket fogalmazzanak meg és fejlesztéspolitikai programokat tervezzenek. Egy multietnikus perifériális, általában erőforrásait tekintve korlátozott helyi közösség sikeres működése szempontjából az együttélési viszonyok minőségi fejlesztése fontos cél lehet. Ebben az összefüggésben értelmezhető, hogy a vidéki kortárs lokális etnikai együttélés-vizsgálatok nem csak társadalomtudományi alapkutatásként értelmezhetők, hanem az eredmények közvetlen hasznosítására is mód nyílik. Az etnikai együttélési helyzetek szituatív vizsgálatai ezek szerint alkalmas eszközök a multietnikus együttélési közösségek társadalmi kapcsolatainak fejlesztésére. A jelen kötet alapját képező vizsgálathoz hasonló kutatások, és az ebből levezethető eredmények közvetlen hozzájárulást nyújtanak a magyar-cigány együttélés javításához. Mindezt annak a tudatában kell rögzítenünk, hogy a fentiekben sorolt, az etnikai együttélést befolyásoló hatótényezők a jelenség szituatív jellegéből következően, legalábbis a három kutatott színtér esetében általánosan jelen vannak, de eltérő minőségű (intenzitású) hatást gyakorolnak magára az együttélésre. A KUTATÁS KITERJESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Végezetül fontos megjegyezni, hogy a kutatás eredményeként megfogalmazott következtetések a vizsgált téma kiterjesztésének legalább három fontos lehetőségét engedik meg. Először is az etnikai együttélés, különösen a magyar-roma helyzetvizsgálatok esetében az ország más térségeiben és más etnikai relációban is fontos hozzájárulást jelenthetnek ahhoz, hogy megértsük, miként és miért alakulnak sajátosan az etnikai viszonyok az érintett színtereken. Így jelen munka például Baranyában a beás-romungró-magyar etnikai együttélés
