Page 271 [271]
Etnikai együttélési modellek összehasonlító elemzése + 269
Nyírvasvári esetében a két lokális cigány közösség szegregált lakókör¬
nyezete, a köztük kialakult interferencia és a romungrók integrálódása az
oláh cigány közösségbe az etnikai térszerkezeti jellemzőkön keresztül is jól
megfigyelhető. A többség és a kisebbség két csoportja között kialakult
,Puffer" — vegyesen lakott — zóna, bár etnikai értelemben kevert, de az itt
kialakult szomszédsági kapcsolatok az oppozicionális szerkezetű dinami¬
kus disszimilatív együttélési gyakorlatot települési szinten nem befolyásol¬
ják. A lokális többségi közösség mindent megtett és megtesz annak érdeké¬
ben, hogy a cigányokat a település belső területeitől fizikai értelemben távol
tartsa. Ez önmagában is erősíti a két cigány közösség közötti kapcsolatot.
Hodász etnikai térszerkezeti sajátosságai az előző két települési min¬
tázattól eltérő jellemvonásokat mutatnak. Az egykori oláh cigány szegreg¬
átum határvonalainak fellazulása, a merev lakóhelyi elkülönülés és a
lokális romungró közösség településen belüli szétszórt megtelepedése a
magyar közösséggel vegyes szomszédsági kapcsolatok elterjedését ered¬
ményezte. Az így kialakult vegyes etnikai térszerkezet a kutatások alapján
hozzájárult a hodászi együttélési helyzet létrejöttéhez: a lokális etnikum¬
közi kapcsolatviszonyok affirmatív jellegéhez és a lokális hodászi együtt¬
élési ethosz kialakulásához.
A modellek összehasonlítása alapján a három település etnikai térszer¬
kezeti sajátosságai, a vegyes etnikai településrészek befolyása az együtt¬
élés alakulására eltérő módon érvényesült.
b) A helyi társadalmi hierarchia, az asszimilációs/
integrációs folyamatok iránya
Az etnikai együttélési helyzetek lokális vizsgálatai során láthatóvá vált,
hogy a kutatott színtereken mindhárom részközösség esetében a hosszú
távú együttélés eredményeként eltérő irányú és intenzitású integrációs,
illetve asszimilációs folyamatokat figyelhetünk meg. A modellek alapján
kiderül, hogy az asszimilációs és integrációs mechanizmusok hatást gya¬
korolnak a helyi társadalmi hierarchia alakulására is.
Nagyecseden az oláh cigányok részéről tudatos akkulturációs törekvést
láthatunk, ami meghatározza a helyi oláh közösség társadalmi integráció¬
jának az irányát. A lokális társadalmi hierarchia meghatározó közössége
a magyar többség és az etnikai presztízs értelmében vett rangsorban az
oláh cigány közösség áll a következő lépcsőfokon, míg a romungrók a
rangsor végén. A nagyecsedi dinamikus korrelációs modell a helyzetet
egyértelműen magyarázza, vagyis a romungrók marginális státusza elvá¬