Seite 128 [128]
126 9 II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
kodásmódban és az önfenntartás gyakorlati formáiban is tetten érhető.
Esetükben különösen fontos az együttélési normák betartása, és a loká¬
lis paraszti — magyar és román - társadalom elvárásainak való tudatos
megfelelés.
A kutatás fontos eredménye, hogy a cigány csoportok közötti elkülö¬
nülés a lokális színtér két másik részközösségének, a magyaroknak és a
románoknak a cigányokra vonatkozó megítélésében nem jelenik meg szá¬
mottevően. A jellemző ezért éppen az, hogy a cigány csoportokkal szem¬
ben igyekeznek identifikálni magukat, és kizárni a velük történő bármi¬
nemű keveredést, kapcsolatot.
A zabolai kutatás fent bemutatott rövid áttekintése több fontos vizsgá¬
lati tényezőre hívja fel a figyelmünket: egyrészt a multietnikus közösségek
vizsgálata során az egyes részközösségek közötti kapcsolatviszonyok
tanulmányozására külön-külön érdemes kitérni. Másrészt az etnikai cso¬
portok az együttélési helyzetben elfoglalt státuszának a meghatározása
érdekében identitásviszonyaikat, és ezek jellemző tulajdonságait párhu¬
zamosan alkalmazott azonos elemzési kategóriák beemelésével tudjuk
biztosítani.
A bemutatott etnikai együttélés-vizsgálatok alapján láthatóvá vált, hogy
minden helyzet önálló értelmezési keretet követel, hiszen csak az együtt¬
élést meghatározó helyi viszonyok változékonyságának a tanulmányozása
teszi lehetővé, hogy az etnikai kapcsolatviszonyok lokális modelljeit leír¬
juk. Az együttélés minőségét befolyásoló legfőbb tényezők közé tartoznak
az együttélés időintervalluma, az együtt élő részközösségek számarányai,
a csoportok a lokális társadalomban elfoglalt státusza, az együttéléssel járó
asszimilációs folyamat állapota (szintje) és a Kárpát-medence-szerte egyre
nagyobb teret nyerő vegyes házasság terjedése.