Seite 127 [127]
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 125
távú együttélés eredményeként kialakult kulturális kapcsolatokat figyelte
meg annak érdekében, hogy a tanulmányozott színterek esetében, egy¬
részt elméleti szempontból rögzíteni lehessen a fennálló kapcsolatviszo¬
nyokat, másrészt pedig lehetőség nyíljon az etnikai együttélési helyzetek
lokális modelljeinek a leírására.
Vizsgálatának eredményei több ponton is párhuzamot képeznek a jelen
kötet alapjául szolgáló terepkutatással, miszerint a lokális etnikai részkö¬
zösségek közötti kapcsolatviszonyok elemzésével az egyes részcsoportok
— magyar-cigány, magyar-román, cigány-román - közötti kapcsolatokat
külön-külön is értelmezés tárgyává teszi. Alkalmazott elemzési kategóriái
az együttélés kutatásban bár jól ismertek - a lakhatás térbeli eloszlása, a
templomba járás mutatói, az iskoláztatás szerepe, az országban hivatalos
nyelv (román) elsajátításának igénye vagy (Zabola esetében) az együtt élő
etnikai csoportokra jellemző gazdasági stratégiák —, mégis ezek komplex
használati módja eredeti eljárás.
Jól megfigyelhető az etnikai együttélési helyzet komplex értelmezésé¬
nek gyakorlata a zabolai kutatás példáján. A településen, amely a magyar—
román-cigány együttélés lokális színtere, az etnikumok közötti választó¬
vonalak jellemzően szimbolikus határok. A cigányokat kizáró etnikai
határok fenntartására törekvő többségi gyakorlat a sztereotípiákra, illetve
a többség a saját lokális integritásának a fenntartására törekvő együttélési
stratégiájából vezethető le."
Kotics zabolai együttélés-vizsgálatának az alkalmazott elemzési kate¬
góriák szintjén megfigyelhető újdonsága, hogy a lokális cigány közösséget
további három alcsoportra bontva felismeri a roma közösség heterogén
szerkezetéből levezethető eltérő együttélési stratégiákat. A , dombon élő
cigányok" a lokális társadalom normáihoz való alkalmazkodást egyálta¬
lán nem tartják fontosnak, a viselkedésük és gondolkodásmódjuk kizáró¬
lag a cigány közösség saját értékrendjéhez illeszkedik. A többi lokális rész¬
közösségtől — magyaroktól, románoktól és a másik két cigány közösségtől
— elkülönülten, a falu határában található dombon élnek.
A másik cigány csoportot a , hegyaljaiak" alkotják, akik a falu perem¬
területén, de a , dombiaktól" elkülönülten élnek. Esetükben tudatos törek¬
vés figyelhető meg a másik cigány csoporttól való elszakadásra, így az
életformájuk, mentalitásuk, normáik attól nagymértékű eltérést mutatnak.
A többségi falusi életformához kívánnak közelíteni.
A cigányok harmadik csoportja a faluban él, akik számára fontos a
paraszti életformával való azonosulás, ami az értékrendben, a gondol¬
306 Bővebben lásd Kotics 2017.