Page 125 [125]
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 123
együtt élő közösség között asszimilációs folyamatok zajlanak le, másrészt
külső hatásoknak köszönhetőn - politikai, nemzetépítési gyakorlat - let¬
rejött egy olyan közösség, amely , magyar is és szlovák is, egyúttal sem
magyar, sem szlovák". A vizsgált térségben lejátszódó asszimilációs
folyamatok mértékét és minőségét jól reprezentálja a vegyes házasságok
számának növekedése.
Tátrai Patrik a Zoborvidéken élő magyarok és szlovákok között bekö¬
vetkezett asszimilációnak három kiváltó okát határozta meg. Elsőként az
asszimilációs helyzetek jellegének megváltozását hangsúlyozza, ami az
etnikai részközösségek közötti találkozási (érintkezési) felületet jelenti,
mivel a Zoborvidék vizsgált települései alacsony lélekszámú, magyar
nyelvszigetként is definiálható színterekként jellemezhetők. Vizsgálatai
szerint a szlovák nemzeti asszimilációs törekvések elérték hatásukat, így
a kutatott színtereken, jellemzően a vegyes házasságból született gyerme¬
kek esetében erős nyelvváltás tapasztható, mivel a közfelfogás szerint a
magyar nyelvvel szemben a társadalmi felemelkedést a szlovák nyelv hasz¬
nálata biztosítja.
Az asszimilációt gyorsító másik fontos tényező az egyes társadalmi és
szocializációs intézmények - család, egyház — a magyar identitásörökíté¬
sében játszott szerepének a csökkenése. Az iskolának az etnikus identitás
átadásában játszott szerepe változékony, de például Tátrai Patrik kutatásai
bizonyítják, hogy Szlovákiában és kiemelten a Zoborvidéken az iskoláz¬
tatás az etnikai önmeghatározást alapvetően befolyásolja. A magyar iskola
viszonylag hatékony az etnikai identitás átörökítésében, csak éppen igen
kis számban adják a magyar családok magyar iskolába gyermekeiket. Tát¬
rai az összefoglalás igényével kiemeli, hogy a társadalmi-gazdasági stá¬
tusz emelkedését a nyelvváltással és a nemzetváltással tudják biztosítani
a zoborvidéki magyarok, ami szükségszerűen vezet a szociokulturális
beolvadáshoz. Ezek alapján láthatóvá vált, hogy az asszimiláció mind
belső, mind külső okokra visszavezethető, elsősorban az alacsonyabb stá¬
tuszban, valamint a vegyes házasságban élőket érinti: esetükben interge¬
nerációs asszimilációról beszélhetünk.
Tátrai Patrik egyiittélés-vizsgalatainak a magyar-cigäny együttélés értel¬
mezése szempontjából a tudatos asszimilációs stratégia és a hibriditás
fogalmi keretei között értelmezett kiterjedt vegyes házasságok elemzéseinek
302 Tátrai 2017: 99.
33 A magyar-szlovák vegyes házasságokban született gyermekek etnikai szocializáció¬
jára utal. A kutatások alapján minden született 10 gyermekből 8 szlovák nemzeti¬
ségű. Vö. Tátrai 2017.