Page 124 [124]
OCR
122 § II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI zik”. Ezzel Biczó az együttélési helyzetek szituatív jellegére, valamint annak folyamatos változására hívja fel a figyelmünket. A tövisháti vizsgálat harmadik műveleti szempontja a többség-kisebbegyes etnikai részközösségek számaránya a vizsgált lokális társadalomban." Az etnikai arányok kérdése, vagyis ennek stabilitása magyarázatul szolgálhat arra a jelenségre, hogy a hosszú távú együttélés miért nem jár együtt szükségszerűen minden esetben asszimilációval. A bemutatott együttélési egyensúlyelmélet jelen kutatás esetében közvetlenül nem alkalmazható elemzési megközelítés, ugyanakkor fontos szempontokra és fogalmakra hívja fel a figyelmünket. A kortárs hazai etnikai együttélés kutatások fontos eredményei köthetők Tátrai Patrik munkásságához. Megközelítése szerint az együtt élő lokális közösségek kapcsolatait, az etnikai hierarchiát elsősorban az határozza meg, hogy ki a többségi, államalkotó nemzet tagja, és ki van kisebbségben.? Az etnikai hierarchia a lokális, vidéki kis társadalmakban determinálja a helyi interetnikus viszonyokat, abban az esetben is, ha a helyi többség éppen a korábbi kisebbségi közösségből kerül ki. Az etnikai együttéléssel kapcsolatos elképzeléseinek jelentő részét Tátrai Patrik a Szlovákiában található Zoborvidéken végzett kutatásai során a magyar-szlovák közösségek viszonylatában fogalmazta meg. Megfigyelte, hogy a hosszú távú együttélés során a kisebbségi magyar közösség identifikációja nem alkot egységes keretet, így leírásához Tátrai Patrik a hibriditás koncepciójához folyamadott." A fennálló zoborvidéki szlovákmagyar együttélési folyamatok az asszimiláció fogalmával jól körülírhatóak. Tátrai Patrik szerint azonban az együttélés eredményeként bekövetkező identitás-eltolódás időbeni folyamatának pontos leírásában a hibriditás fogalma hasznos kiegészítő szempont lehet. A szerző a hibriditás jelentésének azt a rétegét emelte ki, amely a szociokulturális érintkezés, a tulajdonságok átadásának és átvételének eredményeként keletkező /uj” identitás megragadását teszi lehetővé."" Tanulmányában részletesen bemutatja, hogy egyrészt az együttélés természetes velejárójaként a két 27 Biczö 2013b: 61. 28 V6. Biczo 2013b. 29 Tátrai 2011. 30 Tátrai Patrik a posztmodern társadalomelméletbe Homi Bhabha munkásságához köthető hibriditás fogalmát abban az értelemben használja, hogy a magyar-szlovák együttélés eredményeként egy olyan gyökeresen , új" szociokulturális minőség keletkezik, amelyben forrásai már nem vagy alig követhetők vissza. Vö. Buden 2003. 91 Vö. Tátrai 2017.
