Oldal 117 [117]
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 115
A magyar-cigány lokális együttélési helyzetek kortárs asszimilációs
mechanizmusainak értelmezéséhez és az ebből levezethető további követ¬
kezmények, elsősorban az akkulturáció és amalgamáció jelenségeinek a
terephelyszínekre vonatkozó elemzéséhez röviden át kell tekinteni a több¬
ség a kisebbséggel kapcsolatban kialakult asszimilációs várakozásainak
történeti hátterét. Az együttélési helyzetek mindennapi gyakorlatát
tekintve a hasonulási folyamat működésében mindkét fél esetében fonto¬
sak a kölcsönösen megörökölt előítéletek és ezek tükrében a , másik" keze¬
lésének írott és íratlan hagyományai.
Asszimilációs várakozás, asszimilációs nyomás
A kortárs magyar-cigány együttélési helyzetekben a kialakult kapcsolatok
minőségére meghatározó hatást gyakorol az évszázados etnikai egymás
mellett élés során felhalmozott tapasztalatok rendszere. A Kárpát-meden¬
cébe több hullámban bevándorló és eltérő kultúrájú, nyelvű, szokás- és nor¬
marendszerű cigány közösségekkel kapcsolatos beállítódás többségi gya¬
korlata a történeti időben folyamatosan változott, alakult. A mindenkori
többség a kisebbséggel kapcsolatos attitűdjét és ebből következően a kisebb¬
ségnek a többséghez való viszonyát az ellentétek rendszereként írhatjuk le.
Az egymás mellett és az együttélés viszonyait a szegregatív és az integratív
attitűd párhuzamosan keveredve és nem egymást kizáró módon jellemezte
és jellemzi lényegében napjainkban is. A kortárs lokális perifériális magyar—
cigány etnikai együttélési helyzetek és az ezeket jellemző közösségfolya¬
matok elemzéséhez a következőkben a két közösség kapcsolatainak asszi¬
milációtörténeti hátterét, ennek fontosabb pontjait tekintjük át.
Magyarországon a cigánysággal kapcsolatos együttélési attitűdöt
tekintve nagy hagyománya van az asszimilációs törekvéseknek. A folya¬
mat kezdetei egészen a 18. századig nyúlnak vissza, és már Mária Terézia
rendeleti politizálásának részét képezte."" A cigányság asszimilációtörté¬
netét vázlatosan tárgyaljuk, és csupán a kortárs együttélést, valamint a
vidéki lokális társadalmak közösségfolyamatait befolyásoló néhány fon¬
tosabb szempont kiemelését tarthatjuk szem előtt."
76 Vö. Gulyás 2019.
”7 A lokális roma közösségek együttélési viszonyainak elemzésekor a kutatásba bevont
települések esetében az asszimiláció kérdését elméleti szempontból az Együttélési
helyzetek elméleti megközelítése című fejezetben tárgyaljuk.