Page 115 [115]
Együttélési helyzetek elméleti megközelítése e 113
tás keretei között. Disszimilációnak nevezi , azt a folyamatot, melynek
révén a társadalmi különbségek fennmaradnak, illetve a különböző szub¬
kultúrákhoz kötődő csoportok elkülönülnek."
A magyar-cigány együttélésre jellemző fizikai, kulturális és életmód¬
beli különbségek kiéleződése számos lokális társadalom viszonyait alap¬
vetően meghatározó sajátosság. A disszimiláció fogalmának keretei között
nem csak az etnikai részközösségek elkülönülési folyamatai írhatók le, de
a jelenség értelmezése is lehetővé válik.
Az eddig bemutatott és elsősorban az amerikai társadalmi folyamatok
bázisán kidolgozott, valamint a kutatások eredményeinek feldolgozása
során hasznosított elméletek bemutatását követően a cigányság asszimi¬
lációs viszonyainak elemzését előmozdító kortárs törekvéssel foglalkozunk.
A következőkben Biczó Gábor az asszimilációkutatás elméletről írt össze¬
foglaló munkájának vonatkozó felvetéseivel folytatjuk a témakör bemuta¬
tását."! Az etnikai együttélési helyzetekben kibontakozó asszimilációs folya¬
mat az érintettek számarányainak, eredetének és státuszának általános
leírása alapján különböző típusokba sorolható. Az asszimilációs helyzet fen¬
omenológiai megközelítése lehetőséget nyújt arra, hogy megkülönböztes¬
sük az asszimiláció eseményének négy alaptípusát. Biczó felfogásában az
asszimiláció olyan kétirányú folyamat, amelyben mind az asszimiláló — a
befogadó fél —, mind az asszimilálódó fél kölcsönösen hatást gyakorol a
folyamatra. Ezek szerint az asszimilációs helyzet úgynevezett klasszikus
alapesete az, amikor az egyik érintkező fél a befogadó asszimiláló többség, a
másik résztvevő az , idegen" asszimilálódó kisebbség. A köztük lévő feszültség
forrása a , szuverenitás-igény fenntartása a befogadó részéről, valamint az
autonómia-igény megőrzése az videgenx részéről.""? Biczó álláspontja sze¬
rint az, hogy az asszimilációs helyzetben a folyamat milyen szintre jut el, az
mindig eseti, tehát az aktuális szituáció egyedi viszonyai határozzák meg.
A fenomenológiai szemléletű megközelítés szerint az asszimilációs
helyzet második típusa a befogadó asszimiláló kisebbség és az idegen asszimi¬
lálódó többség esete. Ekkor a többségi fél képezi az asszimilálódók körét,
ahol a folyamat kifejlődése a kisebbségi társadalomhoz történő fokozatos
hasonulás.
A befogadó asszimilálódó kisebbség és az idegen asszimiláló többség típusa a
harmadik megkülönböztetett asszimilációs helyzet, amelyben a kisebbségi
20 Yinger 2002: 35.
271 Bővebben lásd Biczó 2004; 2009.
272 Biczó 2009: 19.