Page 112 [112]
110 e II. KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
turációé és a (strukturális) integrációé.""9 A kortárs magyar-cigány együtt¬
élési helyzetek értelmezésére a kutatási színtérként kiválasztott nyírségi
településeken a yingeri asszimilációelmélet fogalmi rendszerének elemei
jól használhatók.
Az akkulturáció Yinger szerint főként a bevándorló, illetve a kisebb cso¬
portok tagjait érinti, de kiemeli, hogy a társadalmi érintkezés során a kul¬
turális kölcsönhatás folyamata minden résztvevőre hatással bír. Az akkul¬
turáció véleménye szerint asszimilációhoz vezethet úgy is, hogy az érintett
csoportok legfőbb kulturális jellemzői megmaradnak. Kutatásunkhoz kap¬
csolódóan fontos kiemelnünk, hogy Yinger az asszimilációs folyamat meg¬
határozásakor azt nem egy egyirányú, egymás után és előre meghatá¬
rozható lépések sorozataként fogja fel. A szituativitásra irányítja a
figyelmünket, ami azt jelenti, hogy a hasonulás konkrét folyamata nem
írható le egy általános modell alapján, hanem az asszimilációs helyzetek
egyedi összefüggéseiben kerülhet értelmezésre. Minden asszimilációs
helyzet esetében szükséges a lokális viszonyok vizsgálata és a részközös¬
ségek között lejátszó változásfolyamatok eseti elemzése." Az asszimiláció
során a kultúra átvétele soha nem azonos módon történik. Az együttélés
velejárójaként a kulturális töltöttséggel jellemezhető materiális elemek
átvétele könnyebben és gyorsabban végbemenő folyamat, ugyanakkor egy
adott közösség szellemi, erkölcsi és etikai értékrendjének, normáinak átvé¬
tele hosszabb időtartamot és szorosabb együttműködést igényel, főként az
akkulturálódó fél részéről.
Yinger szerint fontos különbséget tennünk az egyén, illetve egy egész
csoport esetében lejátszódó akkulturáció között. Yinger akkulturációs el¬
képzelése a magyar-cigány etnikai együttélési helyzetek leírásakor is jól
alkalmazható. Terepkutatásaim során például a sokat vizsgált nagyecsedi
oláh cigány közösség tagjai körében megfigyelhető tudatos akkulturációs
törekvés jól értelmezhető a yingeri megközelítésből. Nagyecseden az ak¬
kulturációt egyrészt az együttélés velejárójaként, másrészt a magasabb
státuszúnak tekintett lokális magyar közösséghez való tartozás érdekében
tudatosan felvállalt változásfolyamatnak is tekinthetjük.
A modellben kiemelt második asszimilációs tényező, az identifikáció
kapcsán Yinger kiemeli, hogy a fogalom nem egységes folyamatot jelöl.
Az identifikáció lényege, hogy az önmeghatározás során az érintett csoport,
260 Yinger 2002: 25.
261 V6. Yinger 2002.
262 Yinger asszimilációelméleti munkásságának egyik legfontosabb eredménye, hogy
felhívta a figyelmet az identifikációs folyamatok jelentőségére. Allen-Ortega 1990: 700.