konfliktusokat, valamint a különböző érdekeltségű csoportok és személyek szá¬
mára fenntartja a társadalmi rend alapbiztonságát, illetve olyan mintákat jelent,
amelyek a szereplők különböző élettevékenységeit működésükben összetartja."
Park az együtt élő eltérő etnikai közösségek közötti interakciók szükség¬
szerű következményének tekintette az asszimilációt, amely értelmezésé¬
ben ,,[...] az összeolvadás folyamata, melyben a személyek és csoportok
szert tesznek más egyének vagy csoportok emlékeire, érzéseire, attitűdjére
és tapasztalataikban és történelmükben osztozva egy közös kulturális élet¬
ben egyestilnek.” Park úgy vélte, hogy a csoportok közötti megosztott¬
ságot az integrációs törekvések eltörlik. Az asszimilációról a közgondol¬
kodásban fennmaradt meggyőződés napjainkig tartalmazza azt az elemet,
mely szerint a folyamat a társadalmi különbségek - etnikai, kulturális,
vallási — megszüntetését eredményezi.
Elemzéseiben Park egy további fontos összefüggésre hívta fel a figyel¬
met, amellyel meghatározta az asszimiláció folyamatáról való gondolko¬
dást. Álláspontja szerint az együtt élő eltérő etnikai részközösségek között
szükségszerűen kialakuló versenyhelyzet elkerülhetetlen, a csoportok
közötti szembenállás az együttélés velejárója, ami az egyik fél esetében
biztosan asszimilációval fog járni. Park munkásságának legfőbb hozadéka,
hogy tanítványai többek között az afroamerikaiak és a fehérek közötti
együttélést tanulmányozták, és a csoportok közötti hasonulás folyamatá¬
ban a faji előítéletek, a diszkrimináció vizsgálatára irányították a figyel¬
met. Többek között amellett érveltek, hogy azokban az államokban, ahol
a feketék népességen belüli aránya magas, mégsem jelennek meg az intéz¬
menyi-dönteshozöi szerepkörökben, tehät a helyzet elemzésekor a kire¬
kesztés és a társadalmi izoláció fogalmakkal is operálni kell.
Az elemzés alapját képező kutatás során a többségi magyar társadalom
és a hazai kisebbségi cigány társadalom közötti együttélés és kulturális
kölcsönhatás került vizsgálatra. A kutatási tapasztalatok számos lokális
színtér esetében visszaigazolták, hogy a többségi környezet részéről a tár¬
sadalmi izoláció és kirekesztés eszköze hatékony az olyan településeken,
ahol a cigány népesség aránya indokolná a kisebbségi személyek helyi dön¬
téshozatalba és intézményi munkakörökbe történő bevonását. A jelenség
leírása összhangban áll Park eredeti általános elméleti megállapításaival,
függetlenül attól, hogy következtetéseit az amerikai társadalmi folyamatok