Page 105 [105]
MÁSODIK RÉSZ:
KÖZÖSSÉGEN BELÜLI CSOPORTOK
TÁRSADALMI FOLYAMATVISZONYAI
ove
Ha abból a feltevésből indulunk ki, hogy az együttélési helyzetek eltérő
etnikai részközösségek között mindkét fél részéről eredményeznek vala¬
milyen változást, ami befolyásolja a köztük fennálló kapcsolatviszonyt,
akkor érdemes a lejátszódó változásfolyamatokat több szempontból meg¬
vizsgálni. Az etnikai együttélési helyzetek vizsgálatának nincs konkrét
elmélete, ezért a komplex jelenség és folyamatainak értelmezése külön¬
böző fogalmi keretek között történik. Az elemzéseket megalapozó műve¬
leti fogalmak közül az integráció, asszimiláció, adaptáció, akkulturáció,
akkomodáció, valamint a hibriditás azok a kiemelt kategóriák, amelyek
segítségével a kortárs együttélési viszonyokat általában leírják.
Magyarországon számos etnikai együttélési helyzet tanulmányozható,
ezek közül az érintett népesség lélekszámát és a társadalmi térben a tény¬
leges esetek számát tekintve is a cigány kisebbségi közösségek és a magyar
többségi együttélési szituációk a legelterjedtebbek. A fejezet azt a kérdés¬
kört járja körül, hogy a tanulmányozott három kutatási színtér esetében
— Nagyecsed, Nyirvasvari, Hodasz — a hosszu tavu egyiittélés eredménye¬
ként milyen valtozasfolyamatok mentek végbe vagy éppen zajlanak az
rer
EGYÜTTÉLÉSI HELYZETEK
ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE
Az együttélési helyzetek elméleti megközelítésének meghatározó alapját
képezik az asszimiláció fogalmi keretei között megvalósított elemzések.
A következőkben elsőként a disszertáció hátterét képező kutatás szem¬
pontjából fontos asszimilációelméleti összefüggések leírására kerül sor.
Ezt követően röviden vizsgálatra kerül a magyar többségi társadalom
cigánysággal kapcsolatos viszonyát meghatározó és összetett társadalom¬
történeti folyamatok eredményeként kialakult asszimilációs várakozás
jelensége, amely az együttélés történetének különböző korszakaiban egy¬
fajta asszimilációs nyomásként érvényesült.