Seite 85 [85]
Akkulturációs folyamatok és a kortárs hagyománykészlet alakulása ? 83
A vallási-felekezeti viszonyok
és a vallási ünnepkör szokásai
A kutatott színterek recens hagyománykészletének leírásakor a vallási élet,
a vallásgyakorlat és az ezekhez köthető szokások rendszere fontos tényező.
Az együttélés lokális viszonyainak alakulása szempontjából a vallás és az
etnicitás közötti összefüggések, különösen a gyülekezetek etnikai-inter¬
ferenciális térként történő elemzése fontos adalék lehet a települési szintű
folyamatok megértéshez." Az elemzések többsége azonban a kérdést abból
a szempontból vizsgálja, hogy a vallás az etnikus távolság fenntartásának
természetes vonatkoztatási pontja. A vegyes etnikai együttélési helyzetek¬
ben ez azt jelenti, hogy a lokális társadalomban együtt élő két etnikai
közösség közötti határokat az eltérő felekezeti hovatartozás csak felerősíti.
Ilyen jól ismert helyzetek például az erdélyi református magyar és ortodox
román együttélési szituációk."? Természetesen sok olyan példa is felhoz¬
ható, ahol az etnikai — nyelvi, kulturális — távolság a felekezeti közösségi
élet keretei között közeledésbe vált és akár asszimilációs tényezőként is
elemezhető. Erre jól ismert példa a felvidéki lokális katolikus magyar és
szlovák etnikai együttélési helyzet."
A vizsgált három kutatási színtér felekezeti hovatartozását tekintve
vegyes képet mutat: Nagyecsed magyar közössége többségében reformá¬
tus, lakosságának több mint fele a gyülekezet tagja, míg a népesség alig
10%-a gérdgkatolikus. Ezzel szemben Nyirvasvari és Hodasz esetében a
lakosság döntő többsége a görögkatolikus egyházhoz tartozik. Az utóbbi
két évtizedben megfigyelhető, hogy a tanulmányozott településeken egyre
nagyobb teret nyernek a neoprotestáns kisegyházak, mint például a Hit
Gyülekezete vagy a Baptista közösség." Mindezek ellenére családi-közös¬
201 A vallás és etnicitás összefüggéseinek kutatása a kulturális antropológiában és a
társadalomnéprajzban jelentős múltra tekintenek vissza. (Vö. Papp 2005: 23.)
22 V6. Biczo 2013b: 53-103.
203 Vö. Tátrai 2017: 104.
204 Peti Lehel moldvai roma közösségekben vizsgálta a Pünkösdista hitre történő áttérés
okait és funkcióit. A kutatás eredményeként kiemelte, hogy az átkeresztelkedést
személyes és közösségi célok is előidézték, ahogy megfogalmazza a ,,civilizalodas
jelei" érhetőek tetten az áttért személyek estében. A közösségbe történő bekeresztel¬
kedés az alkoholizmus háttérbe szorulását, az együtt élő román lakosok a lokális roma
közösséggel szembeni elfogadóbb beállítódását, a szociális biztonság erősödését vonta
maga után. Emellett az esemény az egyén szemszögéből fontos velejárója — egyfajta
következménye - a vallásnak az életvezetésben betöltött meghatározó szerepe, aho¬
gyan azt az általam vizsgált színtereken is megfigyelhetjük. Vö. Peti 2020.