Skip to main content
mobile

L'Harmattan Open Access platform

  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu
LoginRegister
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Preview
022_000117/0000

Variációk az együttélésre. Közösségfolyamatok és az etnicitás három nyírségi település példáján

  • Preview
  • PDF
  • Show Metadata
  • Show Permalink
Author
Szabó Henriett
Title (EN)
Variaties of Cohabitation. Community processes and the issue of ethnicity in three settlements in Nyírség
Field of science
Antropológia, néprajz / Anthropology, ethnology (12857), Társadalomantropológia / Social anthropology (12860)
Series
Specimina Ethnographica
Type of publication
monográfia
022_000117/0083
  • Volume Overview
  • Page
  • Text
  • Metadata
  • Clipping
Page 84 [84]
  • Preview
  • Show Permalink
  • JPG
  • TIFF
  • Prev
  • Next
022_000117/0083

OCR

82 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG dítva fejezik ki. A kétnyelvűségből eredő nehézségek ellenére is erős kötődés figyelhető meg Hodászon a nyelv fenntartására, aminek okát az egyik adatközlő az alábbiak szerint fogalmazta meg: , Ha semmit nem akarunk megtartani a hagyományokból, az értékekből, akkor beolvadunk, mindegy, hogy milyen társadalomba és elveszünk. Ha egy társadalomnak nincs kultúra, nincs gyökere, akkor semmivé válik. A cigányságnak abba van az ereje, hogy még mindig a nyelv, az egyéb szokások alapján testvérnek tekintik egymást. Mindaddig, amíg ezeket az értékek vannak, és tartjuk őket, addig a testvéri és a szereteti kapcsolat megvan. Mihelyst elhagyom ezeket az értékeket, és más normákat, más kultúrát veszek föl, akkor visszafelé már nincs ez a kapcsolat, hogy mégis csak ez testvérem, mégis csak az. Tehát önmagában fölmorzsolná akkor." Amint az közismert, a romungró közösségekre általánosan jellemző, hogy már a cigány nyelv egyik dialektusát sem beszélik. Az interjúk alapján a Hodászon és Nagyecseden élő romungró cigányok anyanyelvüknek a magyart jelölik, más nyelven nem beszélnek. Azonban a Nyírvasvári romungró cigányközösségben erre vonatkozóan több ellenpéldát találhatunk. Vannak olyan háztartások, ahol vegyes házasságban élnek együtt romungró és oláh cigány családból származó felek, és az együttélés velejárójaként tudatos nyelvtanulás figyelhető meg a romungró fél esetében. A jelenség a kutatás során végzett megfigyelés tanulsága szerint nem csupán a pragmatikus alkalmazkodás bizonyítéka. A nyírvasvári oláh cigányok viszonylag kompakt kulturális és társadalmi jellemvonásai olyan identitáselemek, amelyek a közösségbe bekerülő romungrókat azonosulásra, a személyes identitás egyfajta újrakonstruálására ösztönzik. A nyelv elsajátítása a folyamat egyik kiemelkedő jelentőségű eleme. Mindez arra enged következtetni, hogy a nyírvasvári etnikai együttélési viszonyok értelmezésekor az oláh közösségbe beköltöző romungrók nem alkotnak koherens csoportot, nem mutatnak zárt közösségre jellemző tulajdonságokat. Megkülönböztetésük mégis fontos szempont az elemzésben, mert, ha nem is az együttélés minőségét meghatározó körülményként, de mind az oláh közösség, mind a romungrók nyilvántartják a romungró etnikai megkülönböztetés tényét a személyek szintjén. 20 Saját gyűjtés: 52 éves, oláh cigány származású férfi, Hodász, 2020.

Structural

Custom

Image Metadata

Image width
1867 px
Image height
2670 px
Image resolution
300 px/inch
Original File Size
1.14 MB
Permalink to jpg
022_000117/0083.jpg
Permalink to ocr
022_000117/0083.ocr

Links

  • L'Harmattan Könyvkiadó
  • Open Access Blog
  • Kiadványaink az MTMT-ben
  • Kiadványaink a REAL-ban
  • CrossRef Works
  • ROR ID

Contact

  • L'Harmattan Szerkesztőség
  • Kéziratleadási szabályzat
  • Peer Review Policy
  • Adatvédelmi irányelvek
  • Dokumentumtár
  • KBART lists
  • eduID Belépés

Social media

  • Facebook
  • Instagram
  • LinkedIn

L'Harmattan Open Access platform

LoginRegister

User login

eduId Login
I forgot my password
  • Search
  • OA Collections
  • L'Harmattan Archive
Englishen
  • Françaisfr
  • Deutschde
  • Magyarhu