Page 72 [72]
OCR
70 9 I. A HAGYOMÁNY ÉS A KÖZÖSSÉG nem előzmények nélküli, hanem logikus és a vidéki társadalom átalakulásához kapcsolódó jelenségként írta le, amely egyidejűleg és párhuzamosan érvényesülő több okra vezethető vissza. Az 1950-es években a régi parasztházak tömegesen határozták meg a települések arculatát. Ezek szerkezetüknél fogva modernizálhatatlanok voltak és a korszak modernizációs igényeiből következően részben funkciótalanná váltak. Másodsorban a vidéki módosabb rétegek számára kézenfekvő volt a modern stílus és életmód reprezentációjaként felfogott váltás. Végezetül az épített falukép fejlődésében hatalmas szerepe volt az olcsón elérhető és pontos kivitelezési eljárást tartalmazó típustervek elterjedésének." A vizsgálatba bevont három település esetében a helyi magyar közösségek által lakott épületállomány túlnyomó többsége sátortetős kockaház. A helyiek elbeszélése szerint a "80-as évektől megjelentek a modern, kétemeletes házak is."" A folyamat a vidéki Magyarország szinte minden hasonló adottságú földrajzi régiójában azonos módon ment végbe. Az új, modern és a városi építési kultúra divatját követő lakóházak a reprezentáció eszközei és a társadalmi státusz bizonyítékai. A presztízsfunkció kihangsúlyozása sokszor a használati-gyakorlati érték rovására ment, és a vagyonos családok esetében eszköz volt a helyi társadalomban betöltött szerep demonstrálására. "7 Mindhárom vizsgált településen a magyar közösségek lakóépületeit jellemző sajátosságok értelmezhetők a vagyon, de legalábbis az anyagi státusz olyan változójaként, " amely részleges etnokulturális differenciáló funkciókat jelenít meg. Nem csak a saját, de az együtt élő cigány közösségek irányába is fontos hierarchiaképző szerepet tölt be. Az, hogy valaki a település mely részén és milyen lakóépületben él, az a helyi társadalomban kiemelt jelentőségű státusztényező. A kutatott etnikai együttélési színterek külső településképét meghatározó épített lakókörnyezet sajátosságainak rövid leírása nem nélkülözheti a helyi cigány közösségekre jellemző viszonyok bemutatását sem. A cigány közösségek hazánkba történő bevándorlásukat követően számos kulturális elemükben megfigyelhetünk a befogadó, többségi társadalom kultúrájából történő adaptációs, akkulturációs eseményeket." A kutatás színterein mind a tárgyi, mind a szellemi kultúrához történő alkalmazkodással és a magyar 15 Vö. Tamáska 2011; Kovács Zs. 2017. 16 Saját gyűjtés: 49 éves, magyar származású nő, Nyírvasvári, 2019. 17 Vö. K. Csilléry 1985. 175 Vö. Róbert 1992—93. 19 Binder Mátyás Piasere megállapítására hivatkozva emeli ki, hogy a cigányság kultúráját mindenkor általánosan meghatározta a fokozott adaptációs készség. Vö. Binder 2010: 183.
