Page 41 [41]
Általános összefüggések e 39
nál, tehát akit környezete cigánynak tart, azt cigánynak is fogja kezelni, illetve,
akit nem tartanak cigánynak, azt nem is kezelik annak, de az adatok és a min¬
dennapi tapasztalat azt mutatja, hogy ez a minősítés a szituációtól függően
elég gyakran változik"."
A roma közösségek lehatárolásában, a besorolt személyek azonosításában
fontos a külső társadalmi környezet." A cigányság azonosítása a kortárs
vonatkozó társadalomtudományi kutatásokban elválaszthatatlan a szeg¬
regációs folyamatok és helyzetek értékelésétől.
A Nyírség és az ehhez hasonlatos mezőgazdasági jellegű, perifériális
vidéki térségek települései esetében a többségi társadalom és a cigányság
együttélését meghatározó szegregációs jelenségek a szocializmus cigány¬
politikájából vezethetők le. Az erőszakos telepfelszámolás, a cigányság
hosszú társadalomtörténeti folyamatok következményekérnt kialakult lakó¬
környezetének adminisztratív és hatósági erővel végrehajtott megszünte¬
tése a 60-70-es évek társadalompolitikai gyakorlatának részét képezte, és
a cigányok a többségi társadalmi környezetbe történő betelepítését szor¬
galmazta." Az új lakókörnyezetbe kényszerülő cigányság életmódját
tekintve elkülönült az új többségi környezettől, ami a konfliktusok állandó
forrásává vált. A telepek megszűnésével a településekre beköltöztetett
cigányság az új környezetben gyorsan szegregálódott, izolációs hajlandó¬
™ Ladanyi-Szelényi 1997a: 150.
5 A cigányság társadalomtudományi értékű lehatárolásával kapcsolatban a Kemény
István-féle megközelítést megkérdőjelezve Ladányi és Szelényi arra a veszélyre
hívta fel a figyelmet, hogy a környezet besorolása alapján a szegénység etnicizálása
fenyeget. (Lásd Ladányi-Szelényi 1997b: 3-6. és Ladányi-Szelényi 1998: 33—35.)
Véleményük szerint, a környezet az életmód alapján olyan személyeket is cigánynak
minősíthet, akik magukat etnikai értelemben nem tekintik cigánynak. Álláspontjuk,
hogy a definícióadás előfeltételeként fontosabb lenne annak a tanulmányozása, hogy
valaki miért vagy miért nem vállalja etnikai identitását. Kemény István ezzel szem¬
ben azt hangsúlyozta, hogy a környezet a már asszimilálódott cigányok származá¬
sát is nyilvántartja, ami további asszimilációelméleti kérdéseket vet fel. A kortárs
definíciós kísérletek egy további szempontját szolgáltatta Forray R. Katalin, aki
felhívta a figyelmet arra, hogy a cigányságot nem lehet általános módon a szegény¬
ség életformájával, élettormacsoportként leírni, ennek alapján egységes módon kell
kezelni, mivel a magyarországi cigányság szocioökonómiai szempontból heterogén.
Lasd Forray R. 1998: 3-13.
76 A Kádár-korszak cigánypolitikájának kiindulópontja az 1961-es MSZMP KB Politi¬
kai Bizottsága határozata, amely az elkülönült cigánytelepeket, az alulfoglalkozta¬
tást és az alacsony iskolázottságot tekintette a cigányság asszimilációját hátráltató
legfontosabb tényezőknek. Vö. Hajnáczky 2015.